Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. január/2
1947-01-16 [0050]
Egyéves a Kossuth-hid. Kő/Pl Vó Szombaton, január 18-án lesz egy esztendeje, hogy Tildy Zoltán köztársasági elnök., akkor aég miniszter elnök, ünnepélyesen megnyitotta a Kossuth-hidat. Mindenki emlékszik még arra, mit jelentett #z a hid az egész főváros, de különösen Buda lakossága számára. Blénk emlékezetében él még mindenkinek, milyen *al2gzet- / visszafojtva figyelte nemcsak, a iavdros, de az egész ország lakosságé az elemekkel vívott roppant harcot,a dolgozó'k elszánt versenyfutás*t a természet gigászi erőivel, Tnert ennek a harcnak kimenetelétől * függött, vájjon Bada $3 Pest, az prsz/g két része hosszába időre elszakad.-.-e egymástói vagy sem. Érdemes «a visszaemlékezni arra, hogyan vonult ki a közlekedésügyi minisztérium tisztviselökary napnap után Gerő miniszterrel az élen a hid épít áshez és lélegzetvisszafojtva figyelte, vájjon a hossaü' póznákfctl felszerelt munkásoknak sikerül-e eltéríteni veszedelmes útjukból «2 egyre nagyobb föoiegben zajló jégtáblákat,/ A 4A&ÜJ«<S küzdelamben a. hídépítők letteü. e győztesek. Győzött a dolgozók szinte <embeJrfeletti akarata és kitartása. A hid szinte az utolsó pillanatban elkészült, Buda és Pest, az ország két része, hála a dolgozóiknagjszerü sunkájáoak, •nem szakadt el egymástól. Pedig a hid építésnél nemcsak az elemekkel Jcellett megküzdeni. Majdnem olyan súlyos harcot és küzdelmet jelen» tett a'náciktól és nyilas bárenceíktől -kifosztott Magyarországon a hídépítésre szükséges anyag előteremtése is. De Gerő miaiszter lankadatlan erélye est a problémát i3 wegoidotta, Az anyag előterem* t é se pedig biztosította a híd programszerű felépítését. Merész tervek szerint, Magyarországon nem ismert és eddig ki nem prőbált osősz érkezettel, a vizbesüllyesztett betontömbökkel épült meg a demokratikus Magyarosszag tlső nagy diadalmas alkotása: a Kos?uth-hid, Az épités vezetője péchy ICároly volt. A híd felépult és nggyszerűen bevált. A -ste-gnyitás után néhány nappal tartott $zán1 álás alkalmával megállapították, hegy a hídon -naponta átlag 15b.000 • ember megy át. Ez a szám a magyar demokrácia másik nagy alkotásának: a Szaöads9g-hidppieg*yitása óta természetese* csökkent, da ma is még naponta átlag loo*ooo-re tehető a hídon átmenők száma. A híd építése mintegy másfélmillió arsuypengőbe került, tehát a mai viszonyok kőzött meglehetősen kis ősszeggé. Nagy segítséget nyújtottak a hid építésénél a Vörös Hadsereg utászoszáagai, továbbá az Qrel és Irkuok jégtörőhajók, amelyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a jég nem hiúsította meg a hídépítést* Na#y szükség vollr arra, mert ha a hid csak hároai neppal később készí'l el, a z*jló* jég elsodort*; volna az állványokat s a rrankát csak tavasszal lehetett volna folytatni. Az állványokat Így is kisodorta z jégsa^lás a hid elől, de á nidépiite már olyan stidiumban volt, hogy ez s körülmény nem ártott a hídnak. A>i évforduló alkalmával meg kelt ewlékezni a rendkívüli teljdsitwé^yt végzett hídépítőkről, akiknek erdemeit a dümonratikus Magyarország hivatalosan is elismerte. Ezüst és bronz Kossuth*hid érméket verettek s ezeket akkor a miniszterelnök ünnepélyes külsőségek között adta at a hídépítésben különleges érdemekéi, szerzett munkásoknakM hatalmas f^fa Z^ 1 / TL
