Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. január/1

1947-01-11 [0049]

/Ball szenátor a szakszervezeti törvényjavo slatről.Folyt»•/ . Yrr Fi/Fi/Gy37 Vé * í. 1 P * * ./ 1 C U*/.. l/ ÍÍ szenátor JOVASOJS, hogy a munkássz¥vetség€k ruházzák át a hatalmat o helyi szakszervezetekre, amelyek , teljes szabadságit élveznek m«Rjd béremelés Követelésére, keliektiv szerződések tárgy-lá3árc. vclamint sztrájkok inditására. . B«ll szenátor törvényjavaslata a munkáltatok összességére korlátozásokét szab meg. A- javs-slRt kiköti, hogy a gyárosoknak közvetlenül ^zzsl a helyi szaksatrvezettel kell tárgyflnlok, amelyhez z z alkalmazottak tertozeak. Ball Qnr.ok a v élemé ny én ek :edott kifejezést, hogy a törvényjavaslat kedvező a munkáson a, mert "egyéni hangot" cd a munkaszerzőcf ékeiknek és kikúszSbili a bérek staridardizálasat, smely aegsfceáalyozzn hogy a. gyárosok versenytársaiknál előnyösébe feltételeket ajánlja-na-k fel. Ez a törvényjavnslst vonatkozik különösen az acél-, a kőolaj- ós <a. szén» iparra • - itt hiszem, ez az intézkedés c< legegészségesebb ós a legliberálisabb megoldás a nagy szakszervezetek által gyakorolt monopóliummal szemben, - mondta Bell s á nnok a reményének adott kifejezést, hogy törvényjavaslatát c szenátus munkaügyi bizottsága késedelem nélkül teuulmé*iyózza majd és megszavazza & parlamenti időszak vége előtt./MTl/ v» mm m, «j Vezető angol 1-pok Mannheim károlyról. Rlm Da/lia/&y37 Vé london, január 11. Az ^ngol rádió b ^szarról arról a két megemlékezésről, amelyben a Times és a Manchester Suardir.n meleg szavakkal méltatják Mannheim károly dr. szociológusnak,, a londoni tudomány* egyetem pedagógia-tar,árának tudományos működését, -ki 1933-ban kénytelen volt 3 mojnafrankfurti egyetem szociológiai tanszékéi elhagyni s Angliában talált uj otthont. A Tir/:es ezt irja: iitgliáken hamarosan a hallgetói: ós az olvs «ók nagy tábora vette körül Mannheim Károlyt, akiben bölos és mes^zetekintő oioeronét láttak. Becsüljék b^rne eszmei exejét, amely mélységes alázntt&l párosult és széles távlatost felölelő emberies gondolkodását, 3ra*lyel a szenvedés megt;isztitott. Ig~n rövid idő slatt az angol saellea velejéig hatolt -el és sok tekintetben na angoloknál is -ngplábbá vált. Az t mód, íhogy c demokráciát felmérte, történelmű természetű volt. "Ideológia és utópia" cimű müvo ugy marad meg után., mint legnagyobb alkotása. Szinte Fr?ud Írásaihoz lehet mérni ezt e müvét., mint az emberi tevékenység árnyalatainak boncolását. Az emberi szellem ás a tásad?lom újjáépítésének korsz-';káben ez • müve átfogó kisérlet arra, hogy ti mi kor nehézségei-ék diagnózisát adja. "Korunk diagnózisa" című müve e nevelés kérdései*-1 és lehetőségeivel foglalkozik. /Folyt.köv./ |