Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. január/1
1947-01-01 [0049]
I&renburg ujávi eikke. Yl: TöAü/^i2C Moszkva , Aanuár X. A szovjet rddió .közvetítette. Hja TShrenbujrg évvégi sikkét*, amelyben a o&ves szovjet irö visszapillantást vet az. 1946 évre. Ébrenburg kiemelte, hogy volt a háború után az eftsó" béke-év. Akadnak eabarek, akik az áv leteltével panaszkodnak, hogy a háberua romok még neai változta'- it ismét paletákká e 3z talán azé-* van, mert vcé% sokan akadnak,' akik orvosnak mendják magukat és-sót tesznek a sobre. Líég mindig sok a rom a Dnyeper, a Duna ás a Szajna partján* A"; elmúlt évben az ellenségeskedések még nem szűntök meg Görögországban, Kínában, Egyiptomban, Palesztinában, Indonéziában, 5em pedig Indiában. Azok, akik tf gnep még "fílssabaditónak" mondták maikat, bebizonyították, hogy erttnek a szabadság oinyomásáboz, Spanyolország még mindig lánookban sinylédik és Hóm© tor aggban a háborús gőbunosöfc megfizettek ugyan bűneikért, de sok bűntársuk van, aki feloldozást kapott, sőt 2üíres javadalmat élvez* " A,z elmúlt ávban - folytatja Shrenburg - sokat beszéltek, az uj hábtruról. Akadtak olyanok, akik agfc mondták, Sztálingrád talpraállása a harmadik világháború előjele és ezt a háborút w a vörös imperialiTBius" kás»zitl olÓ» Terto^Eodunfc ettóf, hogy nevén nevei-TÜk azokat, akik a teljes önzetlenséggel folytatott munkát a béke fényegetasánek moddjtc. ÖsUpéjt «zt tanáoí-oijuk n^kik, hogy a*, atombombák.-gyüj töményé ben ne lássák a béke olajágát. Ha a nürnbergi banditák gyÓzhettek volna, akkor most nem lenne szabadság Parisban,-sem pedig nyugalom iondonban* Nem tudom, hegy HewYortensk lenne-e résre szabadságban és nyugalomban, de azt hlazepi, hogy ások az amerikai újságirók, akik mo-ste rágalmakat szdRnafc ránkí eletüket a buohenwaldi>vagy daohaui *fcáborban fejezték volna be, ha a? óroanok nem mont itt, ÜIS3 nagy évvel ezalőtt a világét. Tudatában vagyunk^erőnknek ós 5ui Jutt, hogy a nép támogat minket. It lehet ir* ni a történelmi kiskönyveket, de nem lahet ki törülni a mi győzelmeinket ~ A?, ego-sz'.viiág a békét óhajt ja, beleértve Amerikát is,'' »• fo 37 tatja Shrenburga He Amerika ma még lázrohámokban szenved, ennek oka az, ho^y nem tudja megemészteni dollárjait. Az emberek mindenütt azt kívánják, hogy okuljanak a multait tanulságain és sondoljanak a J*r vó esetleges ve^ályeiro, A mi katonáink megmentették a nspek szabadságát ás függetlenségét* Ma az a feladat, ho~y megóvjuk, azt, amit nregmontettünk, felépítsük a romokat ás egy kis melogaeget juttassunk az* embereknek* Reményeinket or£2á/$ink ás a világ f-iatalságára a]apitjuk. /te/ i? Bd u