Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. december/1

1946-12-05 [0047]

Gyöngyösi külügyniniszt -r beszédének, I. folyt, lá/Sa/l Ugyanilyon alkalmat jelentett 194-4 •któber 15*-e,lz eseménye' megmutattak, hogy Horthy Skm&szero milyen gyenge alapokon nyugodott e i gyenge volt magában a hadseregben is. Tragikus volt azután az a körül • caény is, hogy Budapest ostroma időjén a főváros nem tudta elhinni, hogy Bebreeenbon független magyar kormány alakulhatott. A debreceni kormány viszont joggal hihette>hegy az uj kormány deklarációja olyan hatással lesz a még harcoló raagyar esapátokraj hogy leteszik a fegyvert és ezzel siettetik a német vereséget. - Ilyen körülmények között Magyarország a párioi békeértekezleten igen nehéz aelyzetWn volt. Az öt falu iránti kérésen tulnen'-2n más területi igények is fenyegettek, H«gy ezek az igények nem teljesültek, az - bár erre kézzel fogható bizonyítékunk ninos - egy szomszédos baráti agyhatalomnak köszönhető, amely befolyását érvényositotte olyan árt ;lombon, hogy ujabb területi igények felvet égével no nehezi' eék meg a magyar demokrácia aaugyis nehéz helyzetét. A Romániával szemben támasztott 22,000 négyzet ki lomét eres területi igénynek az volt az iaditó oka, hogy o területtel anynyi roma* kerüljön Magyarországra, araennyi magyar marad Rsnániában, Cék„ a kisebbségi kérdés egyensúlyba hozásn volt. Ennek az igénynek á felvetésével nem kismértékben az a szempont is rezetett bennünket, hogy igy hivjuk fel a világ közvéleményének figyelmét az ordélyi kisebbség probiéra 'jár a. Ezt a loagyar igényt, mint ismeret c-s, a bétoe értekezlet egyetlen egy állama sem támogatta. Ezekután korült ser a minteg'y 4000 négyzo kilométert lát evő etnikai hat árkiigazi tási JJa vas latunkra, -Ezt a javaslatunkat 3era fogadták el, mégpedig három okból; 1. A kérdést ugy hozták szőnyegre, hogy Erdély gazdasági egység, amelyet nem szabad megbontani, 2. Bármiféle ctnilc.i határkiigszitásnál nagyszámú erdélyi lakos közlekedés és több erdélyi város a megfelelő gazdasági háttér nélkül maradt volna. 3. A román kormány a kis eb bs égve delfin teres olyan meszszemenő intézkedéseket tett, amelyek a párisi béke értekezlet résztvevőinek reményt nyújtottak a kérdés ki^légitő rendezésére* Gyöngyösi János külügyminiszter elöaüáeu további során a béke szerződés gazd sági kérdéseiről szólt, -melyek rondídvül súlyos.,k A jóvátételen messze túlmenő terhek összege beeslés szerint mintegy 120o~ 1500 millió dollár,Oly-in teher sz, amelyet a békebeli Magyarország sem tudott volna elviselni. A békéértjkezlet elnökéhez intézett leveléVen már utalt arra, hegy ezek a Parisban mognövekodott terhek a magyarságra nézve néB»£*fc súlyosak, de teljesL thotetlenek is. • Magyarország a béke-megkötése következtébe* nemzetközileg végre nendezott helyzetbe korült. A megszállás megszűnése következtében jelentős terhektől szabadul meg. A megszállás megszűnésével őszintébb és szélesebb alapokr•». lehet majd helyezni a magyar demokrácia viszonyát a Szovjetunióval* Aolyt.köv./