Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. október/1
1946-10-03 [0043]
Gyöngyösi külügye ir is zter nyilatkozata a területi és politikai bizottság döntése alköImától. Iá o^.3á/b/Mn37 P á x 1 s, október 3. Syöugyösi János külügyminiszter ,a magyar ljékedelegácio vezetője, á magyar területi és politikai bizottság al'oizottságának döntőse alkalmából a következőkét mondotta a Magyar Távirati Írod-, diploma- . ciai különtudósitójának: - Az albizottság javaslata, melynek értékét meg nagyban emeli az a körülmény^ hogy a döntés egyhangú volt. annyit ^>len|, hegy az albizottság elhárította azt a csehszlovák megoldási módot , hogy 20Ű.OoO magyart ksny szerfcelleggel és megszégyenítően kit él ep i tsene k Szlovákia területéről ős R problémát , amely kétségkívül fönnáll, közveti-n tárgyal ások ri , " két állam megegyezésére bizta. Ez' a d**-tós lényegében teljesen fedi azt az álláspontot, amelynek s magyar delegáció szeptember 29.-ón, majd a rákövetkező napon ismételten kifejezést adott. £ békekonferencia sok vo natkozá-ben és sokhely t msalódist kelt hetett, Meggyőződhettünk azonban, hogy ebben a kérdésben mégis s« igazság és 9 magas erkeloei szempontok érvényesültek és igy Magyarország, amelynek nemzetközi helyzete a vesztett háború k^vetke-ztében annyira súlyos, másra nem alapíthatta érvelését, mint csakis az erítölDtsi, elve icce és az igazságra, Okfejtésünk röviden a következő volt; imit a csehszlovákok követeltek, ember tel enség és egyezik az Atlanti Charta, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának szellemével, A probléma azonban kétségkívül fennáll, nemcsak olyon hitelemben, amint azt a csehszlovákok hangoztatják, hogy ők nemzeti állam akarnak lenni és ezért a magyarságtól vagy legalábbis a magyarság nagyobb részétől meg akarnak SZÍ bedűlni, hanem olyan értelemben is, hogy £lv Is-élhet étlen és az erkölcsi elvekkel és az emberiesség szellemével merően ellenkező SE a bánásmód, amelyben ezek c magyarok egy feltételezett és távolról sem megalapozott k^llektiv felelősség al. : pján részesülnek, . A problémát tehát meg kell oldani és erre mi olyan módszert ajánló ltunk, amely ellentétben a csehszlovák javaslattal, szigorúan szem előtt tartja ez emberiesség, "az Atlanti Charta ós az Egyesült IJemzetek Szervezete alapokmányának elveit. Amikor Csehszlovákia részéről ezzel a mi álláspontunkkal szembeszegültek, immár másodszor kerültek szembv a békekonferencia előtt azokkal az elvekkel, amelye- " kórt a szövetsége SOK okmányai szerint a szabadságszerető népek a háborút folytatták, Nyilvánvaló volt előttem mindig, - hacsak bem akarják megosufolni ezeket cz elveket - végiili? az igazságnak diadalmaskodnie kell, Ez rövider a felvázolása annak a hererák, egy elvért," ami éppen olyan sok, vagy talán még több, - amelyet 200,000 szerencsétlen és ártatlan magyarnak a nyugalmáért és emberi jogaiért folyt-ttunk. Ez a harc természetesen nem volt könnyű, sem olyan egyszerű, ( mint ahogy ezt itt elmondottam. /Foly t.kőv ./
