Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. szeptember/2
1946-09-27 [0042]
A párisi értekezlet csütörtökön délután' teljes ülést t?rtott. Q br/<lyl4 P á r 1 8 , szeptember 25» A párisi értekezlet onlitörfeökBn délután teljes ülést tartott, hogy megvitassa az értekesiet - msggyo raltáea érdekébon a "négy nagy" által kidolgozott tervekot. Az ülésen elnöklő Byrnos amerikai külügyminiszter az ülés megnyitása kor ezeket mondtat - Azt hiszooi, egyetértünk abfean, elérkezett az ideje, hogy ágyeke szarik az értekezlet munkáját megkönnyíteni, ha az Egyesült Kemze-tek közgyűlésének összehívásáig be akarjuk fejezni munkánkat, Byrnes megnyitó szavai után Kardelj jugoszláv főkiküldött orosznyolvü nyiiatkosata-felolvasásához fogott, de Byrnes félbeszakította és megkérdezte- tőle, 'hogy indítványt terjeszt-^ elő a "négy nagy" javaslatáv-ől kapcsolatban. Ukrajna kik'lldöttjo ' többisbsn megpróbált beszélni, 'Byrnes azonban nem adta meg a szót, Nyilvánvalóvá vált, hogy Kardé Íj fel akarja, vetni a £<örög-albán határ kérdését. Byrnes ragaszkodott ahhoz, hogy a vita a ; 'négy nagy"-nak az értekezlet meggyorsitása é rdekében hozott döntéséről folyjon. A Molotov előtt helyetíogLaló Baranowsid. ukrajnai kiküldött azt kivánta, hogy megjegyzéseit f érdi teák le. Byrnes nem vette figyelembe az ukrajnai delegátus k&zbeszólását, majd át- * adta a sz ót Kardeljnek, aki folytatta nyilatkozatának ismertetését. Kardelj azt hangoztatta, az értekezlet augusztus 30-án tartott együttes ülésének azt a döntését. Hogy az Albániával való viszonyról-szóló görög javaslatot meghallgatják, hallgatólagosan elejtették, Kardelj azzal a kijelo-ntásadl fejezte be beszédét, hogy "a szerencsétlen görög nép a háború során vivőtt hősies küzdelmével jobb aorsot érdemelt, mint amilyen osztályrészéi*.! jutott." Kardelj beszédé hek el(langzi.3a után Byrnes ki jelentette, az együttes üléfc aíért hívták öísze, hogy az értekezlet meggyorsítása ügvében ügyrendi kérdést vitassanak meg. Ha a .jugoszláv kiküldött az általa ismertetett ügyet napirendre Idvánja t űzni, altkor o, mint elnök, az értekezlet elé terjeszti a kérdést. /A görög-albán kérdés megvitatását eredetileg Oaldarisz göxög miniszte^^elnök kérelmezte, s meggyest efe: abian,. hogy a görög előterjesztést meghallgatják. Azóta kétszer is tartottak együttes ülést, de a kérdés nem került napirendre, / Kardelj azzal érvelt, ha a görög indítványt elejtették, affkor azt az értekezletnek hivatalosan is tudomásul kell vennie. Kérte, hogy formális 'keretek közt döntsenek a görög javaslat ügyében. A párisi értekezlet főtitkára-jegyzéket nyújtott át flyrnesnek, tudatva vele t a görög küldöttség hajlandó visszavonni j ava s 1 at áriak megvi tatásét, h ogy le egy s %&rú sitsék a'teljes ülés munX /Folyt.köv./ |£.
