Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. szeptember/2

1946-09-16 [0042]

Az 'olasz bizottság ülése* Yrr fcr/Wh/Pi # á r i ;s , szeptember 16. Az olesrz terülstl bizottság 1 19 tí 0 ű délelőtt folytatta az általános vitát Triásza ösmzetköíl jcgi te lyse-tér<5l. Y Eördelj jugoszláv kiküldött egy dm hosszat tartó be' SEadóben mag&liapitötta, bármilyen megoldást fogadjanak is el, Trieszt sorsa Jugoszláviával való kaposclotsitól fügr

s mart tulajdonképan Jugoszlávia a *Hinterlandja*,'Trieszt történelmi, kulturális, politikai

1 és gazdasági egészat alkot hátarszagával, jfalvetattá a kérdést* vájjon miárt-©j&r ják a szövetséges hataííaak teroiuhűlni «xt.a biztos éa tarmé* szates egószett Jugoszlávia sohase**) tagadta-, hogy'"rícsztban olasz többség van éa Xö?óp-lSur<5pának érdekei főzödnek a &ikötőhözj azt biacnyitják ft különféle, javaslatak, s-njetyek et tette 194S szapteTiba-réb«n ezt jarvasolta, hc*:y a. tat-Ölet fí^getlen állana legyen a jugoszláv szövetséges köztársaság kebelében és Trieszt szebad kikötő legyen. i továbbiakban- Kerttel j elfogadta mint biztosítékot a nemzetközi ítsldöttsóé^k megoldásat< Jugoszlávia'számmal tértje Trieszt . lakóinak "agait. Kördelj szerint fe béKeártetealeten sokan többet beszélnek araől

t amit nao gondolnak, mint arról, anit gondolnak. A saü.sóköz** laményaltben Kardét j szerint nóhánif állam hátsógoadolata bújik mg. Idé*. zett néhány angol, franoxa é3 amerikai lapot-s neg jegyezte, hogy naai meglepő, ha ezek. az államok meg sem hallgatják Jugoszlávia irvalásót éavíisszaut ásítják a vitát. Nékik kevéssé fontos Jugoszlávia ós Trieszt érójáks* » ' . Kardalj kif ej tette továbbá, hegy a Szovjetunió Jugosslár via népeinek' egyesülése mallett van-, mórt a Szovjetuniót aivek irányítják, nem padig az alkudozás diplomáciája. A többi álleiwnak is meg k«ll " értenie, hogy változós történt a nemzetközi kapót ólatokban. 1 fcisállamcff mint Jugoszlávia,, haj dán e nagyhatalzrok kaséban játékszerek voltak, no valóban szabadok éa f ü&geó/aeL akarnák lenni, 9gész politikájuk arra' irfr* nyul* Trieszt azért követeli Jugoszláviát, mart meg akarj* valósítani egységét éa fügf-etianségát* A Szovjetunió azért nyújt önzetlen sagitsébe-t- A. nemzetközi értekezleten ritkán lehet hallani a kis wmzatsk szabad és bátor hangját, do a történelem tovább halaó és ezek « hangok megsokszorozódnak* A megbékülöd szellemében és szélit, hogy eloszlassa, a Földközi-tengeri vasfüggöny védelicezőinek algondoiásait, Jugoszlávia elfogadja triászt nemzetközivé tételét, de assfc-bizenyec. faltéi elekkai* De vannak államok, amajysk szovjeté jugoszláv vesz«.l*t kiáltanál: B azzal azt bizonyítják, hogy rosszhiszeműen csak egy eszméjük vanf uj'fetsiaoket ter^mteiu, uj terjeszkedést e földközi-tengeren. fzek, hog-r megőrizze* a hatalmak híres politikai egyensúlyát, ezt hiszik*-hogy uj támaszpontot kell teremteni az Adriai-tengeren és ezzal mgakedályozh&tjak Jugoszl** . viát abban, hogy tökéletesen ssabad légyen.. Trlesat érdeke lAek biztosífeáea szempontjából a lényeges probléma a város koposoloto a hátér szagol* A jugoszláv kltldöt&ség abból e célból nyújtotta be stai««-tervezatát, emelyaal. fó .pontjait l.irleazt önállóságának birtokosa a trieszti nép. 2, A végrehajtó ha-tton a népgvitlés résziről kinevezett* konaét^tanács Kezében, van, smmly felelés a napg^üiésnek^ /Folyt .líöv.'/—/|t