Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. szeptember/1

1946-09-02 [0041]

Az erdélyi kérdés a világ nyilvánossága előtte lá o- Bd/ayl4 Pária , Szeptember 1» * y ' A Jíagyar Távirati Iroda diplomáciai különtudösitoja *

r

^

al • ••• Az erdélyi probléma és a nagyar kisebbségek kérdése szoöbaton délután éta a világ jiyilváaosaága elé került* Dóságok hasábjain tűnt fel, rádlAállonáojkk sugározták a aril& négy egtáda felé, de a legélénkebben talán, a luxemburg-palota tompái óxy ü folyosóin, valamint a nagykövetségek 4s követségek ^ájraásott,a^ó.i^nögött .esik azé róla. KbrmGnfont dipl«*maoiai praktikákkal nem lehetett a szót a oagyar békedelegáoiéba belefojtani* A csehszlovák éa a rónán diplomáciának az a türakvésc, hogy a magyar kisebbségi kérdést elbagateliisáijaf s$t megoldottnak minősítse, hajótörést szenvedettA raagyar kisebbségek kérdése szőnyegre korttO-t, agyonhallgatni immár nem lehet. * Ami a oagyar-r omáh határkérdést illeti

r a magyar laMlatkoSÉ megismételte a 22.000 négyzetkálómétar átcsatolására .vonatkozó koraimét, raúnthogy azonban.- a"bizettság ezt egyszer na? elvetette. , ujabb, mérsékelt módosító* inditványt nyúzott be. A 22*000, négyzetkilométeres, magyar konoepció gyengéje, amely elgondolás azon alapult; hogy ugyanannyi román kerüljön Lfe. gy arp rnzágra, mint amennyi magyar marad Ronániában> a nagyhatalmak szempontjából az volt, hogy sokszázezar románt csatolt volna í&gyarorozdghoz és e területen a nagyar többség úgyszólván alig lett volna kiontatható, A mostani" 4-000 négyz et kilómé teres javaslat túlnyomó többségű magyar területek viaszacsatolás db célozva, talán nagyobb nagértésre találhat a magyar sorokérdesekről döntő hasalnak előtt. Az eldűlt 24 óra diplomáciai eseményeinek kiértékelése azt mutatja,, hogy aS erdélyi kérdés sorsa tulajdonképen három tényezőtől • p 1.. Attól a vitától, amely a magyar és aromán területi és politikai bizottságok ülésében Auer és "Pataresw beszéde -után kialakul. Bnnek a vitának , során valamelyik delegátusnak magáévá kell tenni a magyar javaslatot, hogy azt egyáltalán tárgyalhassak, sesa szabad fi'gyelmön kivül hagyni, hogy a.magyar-román határkérdést mind a két bizottságban eredgti formájábaa egyszer már elfogadták. Tehát arra van szükség, hogy a bizottság ezt a határozatát megváltoztassa. Hogy ez a párisi békeértokozlet bonyolult ügyrendjében milyen hallatlanul nehéz, arra talán nem is kell különösképe'n felhívni a figyelmet, 2. «Függ attól is, hogy a békeértekeslot plénuma hogyan dönt a kérdéssel kapcsolatban. . *5». ?ügg attól, hogy a négy nagyhatalom külügyminiszterei a 21 nemzet esetleg ^kedvező döntését magukévá teszik-e. (Ez a három kérdőjel nered az' erdélyi kérdéssel kaposolatbán a magyar diplomácia elé és az ezekkel a feltételekkel való hideg és jozán számolás juttathatja csak a magyar közválonényt abba a helyzetbe, hogy helyesen 'ítélje aeg azt, ami Parisban törtKnik*