Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. augusztus/2
1946-08-17 [0040]
.Lapszemle Parisból• Áf c- 3i/Wh/Szá 11 PáriB. augusztus IS, /Magyar Táviraél Xrofle/ A volt elle; „séges államok képviselőinek beszédeivel " . kapós-.-latos általános vite csütörtökön nagyszabású megnyilatkozásokká 'szélesedett éa i mint a Paris Mstin Írja - a LuxRmbour g-palota f koraie:u" ülésterme a nagy nemzetek közötti polémia ZÍjátéi volt hangos. Melotor, 3yrnoa. Bidault ós Alexander nagy öetaAdákben újra. felvázolták a béka 'alap-* vető alveit. Ebben a konoértben Maatryknak a magyar külügyminiszter expozéjára adott válasza vérszegény, céhány soros közlésekben jelentkezik a francia sajtóban, sőt sok francia lepban telje son el is sikkad* A Populaire, euely nagy oikkot ir a magyar .külügyminiez • tar beszedő mellett, egy szávai sem közli Masaryk beszédét* Az Humanlté szerint a veit ellenséges államokkal köt on.tr- . dó? szerzódóat^rvezetek általános vitája alkalmat adott arra, bogy kitérjenek a 'világbéke alapvető problémáira, jt lap sáerirt a Szovjetunió háború utáni politikájának vezérelvei ismeretesek; tartós és szilárd békére velő törekvés, azoknak a népoknok, amelyek szakítottak a fasizmussal, magadnia lohetőaágot, hogy újjászervezzék politikai és gazdasegi életüket velóbanráa* mokratikus alapokon, jóvátételek mellett, éo a realitások szem előtt tartásával, A Siót jetunió ellenez mindenféle blokkot, mog akarja erősiteri a béke alapjait és a népok konstruktív együttműködését. A Depetfbe de Parin rámutat az elvau.lt diplomácia veszá^ lyeire, hangoztatva, hogy a vers elli esi módszerek feléledtek a Luxembourgé palotában. A lap meglepőnek' találja, hogy a békekorferoncia felszólaláséi* ban megtalálhatok ogyanazok a néprajzi, statisztikai, gazdasági és "egyéb té iák ás érvok, amelyei 36 ávvol azelőtt táplálták a versaíllosi, trianoni és salö't-germaini tárgyalásokat. A beszélők változtak, de a földre ja megmaradt - írja tt.'az volt z érzósünk, hofíy hátramentünk, ' A nézeteltérés főtárgya vehemens kitcHelekben\jelentkezik, 2rdély /körülbelül bárommillió lakossal/ 1918-ig magyar volt* A irie*noni szorzödós átadta Romániának. Hitler és Mussolini a második világháború elején viaszaadta Magyarországnak, Hománie azonban azóéa újra visszaszed rezte, Tatareacu előadta a román politika összes okait, magyar ellenfele pedig megformulázta kormányénak valamennyi követelését az erdélyi',-, és szlovákiai kisebbséggel kaposolatben. Valójában ee-ml uj érvet nem szolgáltat'* tak - irju a lep -, hogy téziseikot alátámasszák* Mintha Trianonban let-* tünk volná tegnapelőtt. Azóta semmi som változott. A Balkán • Balkán\mar?:d, a nagy ,dunai kérdése:-: nem fejlődtek. A Dunr az Égei-tenger, az albán N v * tengerpárt, az erdélyi hegyvidék és sikság vált ozahtstlan aroulatábajf jelentkezik, amelyet a lakosság vegyitésl arágys egyáltalában nem módosított* amikor ezt • mindig újjászülető multat, ezeket sz újjáéledő fenyegetéseket • újra/'vizsgálgatjuk - irjn a lap - fölvetődik bennünk: a kérdés, \ya.j jon Ke*". let^Surópa nemzetei nem jutnak-e -.1 jgy napon majd odáigj bog; oly,an keret-, ben/szerveződjenek meg, nmelybon íz ogyuás mellé helyezett népre•?zl-.elemek" negözünnok kölosönösen széttépő! egymást és amely bon a kon fii? tus okái kiküszöbölődnek, /Folyj: köv./
