Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. július/2

1946-07-26 [0038]

Bevlu alsóházi nyilatkozata, III. folytatna. 0. Bk/Gy/Vá 1 Wilson Earris pártonkívüli képviselő me&jagy^zta: - Azt jelenti-e 8Z, hogy a kMüeyrMniszter hsTJandó a* orvakkal velő meggyőzésrs Is hogy a tégso doatéet még nem hozták meg? Bevim - I&en. A huszonegy nemzet módosíthat ja ÖZ előzetea megállapoöáaokat. 3z a saját ügye. 2zt tekintetbe vettük ez előző értekezleteken, eriikor e.lŐkészitöttük a héke érteke zls t számára 8 szerződéstervezeteket. Nam vitatom e legyőzött nsmzetsk jogait seji. Véleményem szerint Versaillaséeo hibáztak. Hite volt, hogy Oroszországot nam hivták meg a versűíllosi békaéTte^-űzletrc. Az ügész világ** történelem máskép alakult volna^, ha ez megtörténik. Ezt msgmor.dtsm már akkor. - Az olaszokat Cagyon levgrta a békeszerződéstervezet. Sajtójuk ás államférfiatk szerint negyon köményen bántunk ve1 ük. A magam részéről ezt nem hiszem. A gyarmati kérdést ryicva hagytuk, ügy tin om, e? oleszok nem emeltek igénye Fiúméra- Véloményom szerint D'Annunzio vállalkozása őriáei hiba volt* Vita van Pola Körül. Polft negy tengerészeti támaszpont, de jelenleg romokban .bever, A kereskedelmi hsjőzás számára a szó" rendes érteimébon nincs ott hely. A trieszti kérdésben az olssz álláspont mellett álltam, de titokban állandóén aggodalmem volt. Olaszországnak csupán nemzetiségi alapon van igénye Triesztre, de a kikötőre a közép- és déleurőpai államoknak is azílkaégük ven. Régi közlekedésügyi ember vegyek . Nem tuébm kiver*ni a fejambőls ilyen negy-kikötő srrs. v<:n hivatva, hogy ne osak egy országot ezol£íáljon, hsnom kijárat legyen a közép- és déleurópei őrázások számára is. - tegyük fel., hogy a hstárvonaleit az olasz kívánságoknak magfelelően húztuk volna meg. Olaszország legyőzött nemzet fa feltéve, hogy hadsereget sor<a*íoztat fel határain, előállhat olyan eset, mint Fiúméban törtért ez első világháború után. Olaszország megvédiain&zhatnó-a ezt a kikötőt, tekintettel a szlávok közt urslkodő irredentizmusra? s - Véleményem szerint az Bgyesüls' Nemzetek Szervezstáno* kell garantálnia a tria3zti tetülatsávot, - de nem Denzighoz hasonlóan, nem rajta átvezető folyosóval - ós igy ez ez adriai kikötő szolgálhatná az osztrákok, a szlávok i? az olaszok közös érdekeit. Bz a megoldás nam faji alapon, hanem © kereskedelmi és termelési Icö—I zöa érdekek alapján állen^. A kikötőnek mindenesetre nemzetközi kikötőnek kell lennie. Ea meg ekerj&k akadályozni Németország kstonai hatálménvk újjáéledését,, különösen Poroszországét, az európai kara eke^ delmet inkább ^ földközi-tenger felé k-Qll iranyiteni, mint a Baltitenger felé. Azt hiszem, s délnémet területeket, Ausztriát és a körűt lött3 fekvő országokat - Csahezlováklat - az ügyesült omzetek által -1 kifejlesztő üt éa pénsügyiic? támogetett ti tesz ti kikötő felé keli vonzani, Trieszt nem le3Z hadászati kikötő, hsnem tisztán kereskedelmi mi iclkötő *Czö3 érdekből. /Folyt, köv./23Md