Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. július/2

1946-07-16 [0038]

Byrnes beszámolója a párisi értekezletről* KLm 3eA/Vá 1 London, július 16. Syrnes amerikai külügymini&zter..kedden 93te Washingtonba:* beszámolt & párisi külügyminiszteri értekezlet eredményeiről éa a többi között a következőket mondotta: • Végre aikprre vezetett az e tlzhónepte aró" feszi* ... tés, hogy a nagyhatalmak Ö3 azaagyaztessék nszataiket éa la hetivé tegyék} hogy kis ária ti beletörve zetek kerüljansdt a bákeértakezlet elé. Ahogy 3t háborti háborút szüli ugy most a béka békát szülhet. A bál© tarvezetek nem a leejobbek, amit ember alkothat, de a te-gjoW bak^ amit emberi almával el lehat érni abban a ttícmttftbx , hogy a nagy nagyhatalom megegyeassék bennük, " Byrnes beszéde során a párisi érteKezletsn faimarlilt egyes kérdésekről még a következőit mondotta: TTiesztroli A Szovjet-unió n«m ment bel 3 abba* hogy & békoértakezlet elé vigyék ezt az ligyat, amelyben a tárgyaid falak asm tudtak magegyezni, Ka Amerika különbekét kötne Olaszországgal» amely Olaszországnak juttatja Triesztet* ak^pr a Szovjet éa a jugoszláv kormány ás talán mások is vonetesónének elismerni azt a szerződéit* A lefsgyvsrsatt Oisazorazág padig os&k addig tarthatná OBg Triesztet birtokából amíg a szövetséges csapatok területén tart dákodnak. Németországról: A négy nagybat<£l«m "ellenőrzése az ej^lk fél azampontjébói sem működik jól. Németországot pénzhígulás és gazdasági megbénulás ye$zélye fenyegeti. Nem hiszem - inon-, dottsi Byrnes • hogy a Szovjet -tisztában vsa azzal, tuilyen alleatéteitat támasztott azok lelkében, akik a megoldást keresik, amikor el\ensá$;eaen fogadta Amerika jályeslatát, hogy együttesen álljanak jdt Námatorszég lefagyversáaéért* Ha Amerika a mult világháború után * , ílyau-egyezmény részese lett volna, nam került volna aor ujaob há* borura, A mi képviselőink azt ez utsaitást fogják kapni, hogy rüködjónak együtt bármilyen kormánnyal vagy mind a három kormánnyal olyan lényegbevágó* agyakban, mint a német pénzügyek áS közlekedés rendezess, AU8ztriárdli Tudomásul vatták a szovjet álláapouipb* hogy e békeszerződés tervezetének elkészítését addig nem kíséreljük mag, amíg sem történtek lépések Ausztriának a n&oiktól veid megtisztítására és a hontalan tömegek előállítására. Tragédia lenne a békekötést azért el halasztani, mert Ausztria kénytelen Ideiglenesen ae* neoótet ad&l a hontaJanoknak, amig nem találnak helyet más országokban* A külügyminiszterek munkájáról szólva Byrnes hangsúlyozta, hog^l április előtt alig volt remény e megegyezésre* Az ápr i* lisi ülés után még kevesebb remény volt, Ha már fényes remény mutatkozik arra, hogy öt országg?! megkösaék a békaszerződést* A békekötések ratifikálást után *0 r.appöl kivonják a megszálló erőket ezaírbŐl az országokból, kivéve ott, ahol a .közlekedési utakat kell biztosit^ ni. A meghallott országok Így lélegzethez jutnak, szabadabb emberek** ként élhetnek. Haladunk azon az utohi amely visszavezet a békéhez - mondó cta Byraaa. ATI/