Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. július/1

1946-07-11 [0037]

Magyar Orsz%os Levéltár :-' JE-a-g-y * »• viratllrodc jg. kiadás 1946 július 11 ora pero Százndllló 3-^ettgŐG bankjegyek VLbocsátása HB o~ üs/ré. 15 A Hagyor Noaseti Bank közli, hogy ftz 1$4Ő

# évi 3wa±ua 3»HL kelettel ellátott 100 milliő B-^en£^s bankjegyek forgalomba hozatalát 1946* évi július hó* IX.-én megkezdte, A vonatkozó hirdet^ meny - nyomdatechnikai okokból - a Magyar Közlöny- július 12««-i s:,ámában jelenik meg. A 10Q millió Bwengős bankjegy alnyjmétának asine világoskék- a kép azine ké^^ ©iik>ldr.lán népviseletbe öltözött nő aroképe, hátoldalán az országház kepe látható, /EJTI/ iiolotov nyilatkozata a német k'rdésről a külügyminiszterek-taaáaaában* Taf Bk/iii/öyi3 " Pária r 4Mli»a X1.AA.SS/ A négy kulugyainisJter értekezleten azerdm, a aésfi-t kérdés megvitatása során Molotov szomjéi; külügyminiszter Nem .'tország sorsáról és a német békeszerződésrŐX a kövotker.ő nyilatkozatit tette: - Elérkezett az ideje, amikor meg kell bessélntSnk Németország sorsát és a vcile^jcötéridő békeszerződés kérdéseit* A szovjet kormány felfogása mindig az volt, hogy a bosszuérzés nem jó tanácsadó az ilyen ügyekben. Nem helyes a hitleri Németország azonosítása a német nár>pel

# noha a német nép nem tudja lemosni magáról a táaadáeéj*t óu annak következményeiért reáháruló sul\r;s felelősséget, — 1 szovjet nép a német fegyveres beavatkozás következtében rendkívül súlyos megpróbáltatásokon ment át. Veszteségeink felmérhet ötlenek* Berópa többi népei is - sőt nemosupán az európai népek még hosszú ideig megérzik azokat a súlyos veszteségeket és kereteit, amelyeket a Németország által kozdett háború idézett elő, Érthető tehát, hogy Németország sorsának kérdése nemesak a német nápet nyugtalanítja» hanem a többi népet is, mert biztosítani kívánják magukat a jövőre ős meg akarják akadályozni,, hogy Németország újból támadjon, - Teklntotbe kell venni azt is,hogy Németoar.'zág hatalmas iparával fontos kerék a nemzetközi gazdasági élet rmdsaerobon és a«st sem szabad elfelejteni, hogy ipari hatalma alkotta a táasfló Németország fegyverkezesének alapját, - Bzek előr ehaesátáaa után a követ lazt ötének levonása végett abból a tényből indulok ki, hogy a nemzetközi gazdaság ós az európai rend érdekeinek szempontjából nem lenne helyes olyan politikát követni, ame Németországnak, mint államok megsemmisítés érc, vagy az ©rszágne!-. mezőgazdasági állammá való átalakítására törekednék a fő ipari központ ok elpusztít ásával, Eíjy ilyen irányzat ártana • az európai gazdaságnak, ozét-^ zilálná a nemzetközi gazdasági életet és Németországban olyan idült politikai válságot idézne elő

f hogy anuak következményei fenyegetnék a beket és a rend fexaitartását. Azt hiszem, ho ilyen politika folytatásában állapodnánk meg, a történelmi fejlemények később arra kény szer itenének benuiíriC ket

r hogy e politikáról mint rosszul megalapozJtt ég a tényekkel asánot nevn ^etó irányzatról lemond junk. /Folyt .köv,/ _____ }

^°'^