Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. június/2

1946-06-20 [0036]

A párisi taagyar követ; "beszéde Berlioz sírjánál RPm BÉ/Co/Gyl4 Pár: s , június 19./Uagyar Távirati Iroda/ A párisi rádió a következőkben számolt be a francia fővárosban rendcüott 3erlioz ünnepségről: Hector 3erlloz magyar éa francia tisztelői emlékünnepélyt rendeztek Berlioz sirjánál a Montremartre-temotőben. Száz éve annak, hogy a Eu.gyar nemzőt először hallotta a 3udapestro ellátogató Berlioz nagys-erü indulóját, melynek komponálására a magyar nemzet heroizmusa ihlette meg a nagy francia zeneszerzőt, Magyarok és franciák most elzarándokoltak Berlioz sirjához, hogy leróják kegyeletüket a Rákóczi-induló neve3 szerzője iránt. A magyar küldöttség élén Auer Pál követ és a jelenleg Parisban tartózkodó Kővágó József polgármester haladt. Jelon voltéc a magyar követség vezetőtisztviselols Szalasits, Nemestóthy éa Erős követségi tanácsosok és a franciaországi magyar kolónia vezetői: Pór Bertalan éa Rostás István. Francia részről megjelent a városi tandos kabinettirodájának főnöke, a francia zeneit tanáco elnöke, a Berlioz Barátok Társaságának főtitkára és a francia-Magyar Szövetség elnöke. Br, Auer Pál követ a nagyar kormány, Kővágó Józaef pedig a székesfőváros közönsége nevében helyezett koszorút Berlioz sirjára. A magyar követ emlékbeszédében a többi között a következőiket mondotta: - Azért gyűltünk itt össze, hogy megemlékezzünk arról a nagy franciáról, aki a magyar neazeti indulót, minden indulók nesteraüvét megformálta. Ezt az indulót nálunk Rákóczi-indulónak nevezik, ősi motivunait a XVIII. czázad^szabadságharcainak gyújtó*. hatású magyar harcidalaiból meritette. A magyar szabadóághorc Vezére, II. RÁkdczi Ferenc, Erdély fejedelue volt, annak az Erdélynok nagy fejedelme, melynek magyar voltát akkoriban aonki sem vonta kétségbe, Rákóczi Ferenc a felkelők élére állott s igy harcolt a német járom ellen, 3 ebben a harcban annakidején a magyarok legjobbjai hullottak el, A Rákóczi-induló 3záz éve él, első előadása olyan forradalmi hangulatot idézett elő, hogy annak hallatára naga Petőfi Sándor is könnyezve borult a nagy francia zeneszerző nyakába. Bárcsak minél sűrűbben isp.étlődne nagy nemzeti lángésznek találkozásai A magyar nomzet csodálattal adózik a franoia szellem iránt, mely oly sokszor mutatta meg az emberiségnek, merre kell haladnia, es fákylaként világított a végnélküli sötét éjszakákban, hogy fényénél a> nem» zetek egymásrataláljanak. Ezután Kővágó József, Budapest polgárnestere mondott néhány szót: - Eljöttünk, hogy meghajtsuk a kegyelet zászlóját a nagy ffancia mester sirja előtt, mely a . francia-magyar barátságot jelképezi. Hector Berlioz tüzet gyújtott indulójával éa most arra kérjük Franciaországot, cmgedjeneg, hogy Berliozt Franoia*' ország után ni is magunkénak tekinthessük. /Polyt,köv./