Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. június/1

1946-06-05 [0035]

/Bevin beszédének TI. folytatiga./ BLn BÉyco/öyl5 A Duna kérdésire visszatértünk Páriában L békeszerződéseik ts ^vitatásakor. Ott ugyanazt az álláspontot képviseltem, ránt Londonban, t.i. hc-;y szüksé-es a dunai szabad hajózás visszaállítása, de agyarakkor őrizzük uer Ö« egyes ''-liánok ksreakodoltSl szabadad ját éa eryíb jógiit. »iíyiit ajtót" hirdetteti és sürgettem a Szoviotunió részvételét. Arikor Bymes ég üolotov neat tudott JJB gegyesni a dunai hajózás kérdésében, külön dunai érte* kőslotet indítványoztam a bíke érteke elet után meghatározott idő* pontban t Szerény inditványoo nem talált megértő fülekre, a kérdést félre kelleti termi, 3e bizonyít ott am, hogy nem gyakorlunk aoamlféle diktatúrát a dunai állmokra; csupán azt kívánjuk, hogy jogalkat visszaállít sík és no akadályozzák őket a nemzetközi kereskedelem békéjének helyreállít ásában. Bovin leazögűatc, nem fogadhatja el, hogy azt az Angliát, mely hot éven át harcolt a szabadságért, kiszorítsák egy nemzetközi torséból, hiszen Anglia főcélja a-szabadság fönntartása, melyért küzdött Is ^lyért oly sokat áldozott, - Az ola í,z-juj08Zl4v ellentétst, illetve a trieszti ké\«dést ill tőon Bevin ne -állapította, hogy tisztán néprajzi szempontok figyelembevételével ezfe a kérdést se goldani nem lőhet. Valamennyi javaslat közül Angliának a francia javaslat a legrokonszenvesebb és a lagigaasá<3»abb. londonbm-Of»isfca»--Bwk megegyeztek abbaa , hogy Triesztből nemzetközi kikötőt létesítene*, szovjet részről azonban Parisban visszavontál!: a beleegyezést. Ani Ausztriát illeti: Bevin megjegyezte, hogy bekekötée uton a közlekedési vonalak fenntartása feleslegessé vd&lk eo va3a mennyi - magyarországi, romeniai, bulgáriai - megszálló csapatot ki lehetne vonni ebből e téraégből 63 akkor a dunai államok úXöfce e-y 0 a apásra iámét normálisad válhatna. Szovjet réezrŐl ezzel kapcsolatban azt válaszolták, hogy még nem tanulmányozták a kérdést. Az BVyeoült Államok kormánya azóta ujabb tervezetet készített Ausztria számára 00 a brit kormány is uj indítványokat kéűzit elő. Semmi som ^rósitoné tfcfc jobban a béke létrejöttét, mintha a Szovjetunió hallandó volna a

z osztrák ppoblémát az olasz és 0 balkáni kérdésekkel •gyídőben dűlőre vinni. Az cÜrt»s jóvátétellel kapcsolatosan Bevin megJogyaztoi Aneaia nem hafitn&ó olyan ^.yezmáiyt jóváhagyni, nelyoek értelmében az olasz Jóvrttőtclt tulajdonképpen Nagybritannia adóbev ételei bői fedeznék. Az olasz nyomatokról szólva 3evin kijelöltette, továbbra is ragaszkodik a Cyronaica népének tett igéretéhoa ea ?vew hajlandó boleö/yfczni abba, hoy Cyrenaioa ismét olasz ^ftwnhalóság-alá kerüljön. Anglia Olosz-Szomáliföldet az Bgyestilt pewzatek tfomd»okaá-;n al' kivénja helyeztetni, Boszéde vé,;én Bevin a 21 nemzet béke értekezletét ueirgewe,t ekfert öttel arra

# hogy "a párisi .tárgyalások sikertelennek mutatkoznak". Mem lehet bennünket arra kényszeríteni - mondotta Woay belenyugodjunk a zsákutca állapotába. Mag kell oldani a hely^e&t «.volt ellanséipa orszá;okkal, ra art ez az állapot nem tarthat s^aig. /Polyt.köv./