Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. május/2

1946-05-17 [0034]

Auer Pál párisi magyar követ nyilatkozata Y Té/Mi/Vá 1 Küm Paris, május 17. Auer Pál a nemrégiben Parisba kinevezett magyar kövej;, a francia félhivatalos hírszolgálat szerkesztője előtt kifejtette, milyen indokok szólnak amellett, hogy azt álmegoldást, amelyet a négy külügyminisz ter az erdélyi kérdésnek a csehzslovákiai magyar kisebbség ügyének rendezése céljából javasolt, újból tnaulmány tárgyává tegyék, még a békeértekezlet egybeülése előtt. A négy külügyminiszternek az a határozata - mondotta a magyar követ, hogy a trianoni szerződéshez tartja magát, amely megállapította a határvonalat Románia és Magyarország között, igen élénk visszahatást keltett hazámban. A mi álláspontunkat nem a sovinizmus sugallja. Mi csupán azt akartjuk, hogy a Duna-medencében tartós békeviszo nyok létesüljenek. Ha Európának ez a része a a demokrácia igazi szellemétől lenne áthatva, akkor nem vetődnék fel a kisebbségek kérdése. Sajnos, nem ez az eset. Ezen a vidéken többmillió ember sorsa forog kockán. Ebből a nézőpontból történt, hogy felhivtuk a kérdésre a nagyhatalmak figyelmét. Tudjuk, hogy például Jugoszláviában a kisebbségekkel kielégitő módon /bánnak. Nincs rá ok, hogy ez ne legyen ugyanigy Romániában és Csehszlovákiába!! Azt javaslom, Erdély felosztása olyan módon történjék, hogy azoknak a^ magyaroknak a száma,^akik román területen maradnak, körülbelül egyenlő legyen azoknak a románoknak a számával, akik magyar területen maradnak. A négy külügyminiszter ennek a felfogásnak nem adott helyet. Reméljük^ azonban, hogy ez a sajnálatos döntés nem végleges. Mindenesetre a világ nyugodt lehet, hogy Magyarország igazságosan bánik azokkal a románokkal, akik határain beül élnek és minden tőle telhetőt megtesz, hogy jéviszonyt tartáson fenn Romániával. A magyar-csehzslovák kérdés egészen más természetű, minthogy Csehszlovákia nem legyőzött állam. A mult éVben nem állott szándékunkban, hogy északi szomszédunkkal való határunk kiigazítását kérjük. Csupán azt akartuk, hog^y^biztositsuk a kisebbségi .dogokat ama hétszázezer honfitársunk szagára, aki ebben az országban él. ^egbizottainknak, akik a mi nevünkben tárgyaltak, a prágai kormány azt a választ adta, hogy Csehszlovákia nemzeti állam akar lenni, amely nem türi meg a magyar kisebbségek jelenlétét. Ennek következtében az ottani magyarokat vagy kiutasitják, vag^y pedig- ha nincs anyagi eszközünk, hogy befogadhassuk őket - szétszórják az ország belsejében. Ezenkívül Csehszlovákia több községet követel magának, melyet a trianoni szerződés a mi birtokunkban hagyott és ujabb hídfőket igyekszik megszerezni Pozsonnyal átellenben. /Folyt.köv./