Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. április/2

1946-04-26 [0032]

A jugoszláv belügyminiszter a csetnik-mozgalom felbomlásáról. u By/L/Gyl4 Oc Bel g rád, április 2:6. Á. jugoszláv sajtó elsó helyen közli Rankovics szövetségi belügyminiszter nyila-tozatát a csetnikmozgalon fel­bomlásáról és Mihajlovics Drazsa bünperének közeli tárgyalásáról. A belügyminiszteri nyilatkozat válasz Kingnek, az Associated Press különtudósitójának Írásban feladott kérdéseire. Az újságíró első kérdése így hangzott: Fenyegetik-e még mindig Jugoszlávia belső biztonságát olyan fegyveres ' bandák, aiaslyek a Szövetségi Jugoszláv Népköztársaság kormányát igyekeznek megdönteni? Válaszában a miniszter a többi között ezeket mondotta: Fegyveres bandák ma nem jelentenek semmiféle ve­szedelmet országunkra és belső biztonságára • Sz a tény első pilla­natra lehet, hogy hihetetlennek hangzik a külföldi nyilvánosság ama része előtt, amely kétségkívül hosszú időn át fantasztikus mesék hatása alatt volt. Nincs szándékomban, hogy bünperének tárgyalása^ előtt Mihajlovics Drazsé árulását bizonyítgassam, azt azonban hatá­rozottan állíthatom, hogy az úgynevezett ravnogorai mozgalact soha­sem támogatta népünk. Ilyen mozgalom nem forrhatott össze a néppol nemcsak azért, mert a legalávalóbb haaárulók fészke lott, hanem mesteréégus összeállítása miatt sem; a. mozgói om tagjai a megvert jugoszláv hadsereg kapitulált tisztjeinek és altisztjeinek és egyes politikai üséreknek soraiból kerültek ki. Elsősorban és főként ezzel lehet megmagyarázni a esetnikmozgalou felbomlását. Ez a felbomlási folyamat a német erőknek Jugoszláviából való kivonulása pillanatában hihetetlen méreteket öltött, csucsppntját pedig országunk felszaba­dulásának első napjaiban érte el. Minden tisztességes és erőszakosan mozgósított ember ekkor fenntartás nélkül csatlakozott a népfel­szabadító hadsereghez* vagy békén visszatért otthoniba. A szétugrasztott bandák és bünszövettezotek tagjai azonban nem tértek vissza otthonukba* nem jelentkeztek a néphatóságoknál; egyszerű útszéli banditákká vált akt akik nappal erdei odúkban húzódnak meg, éjsüaka pedig időnként meg­támadnak egy-o.'jy országúti járókelőt vagy magányos falusi házat. Az a tény, hogy még itt-ott, főként eldugott erdős vidékeken, felbtikkan egy-egy ilyen baüdita vagy három-öttagu banditacsoport, amelyeket nemcsak a néphatóságok, hanem maga a nép is üldöz, sonmiképon nem teszi kérdésessé Jugoszláviában a szabad közlekedés lehetőségét. Ezek után világos, hogy ilyen elemek sohasem fenyegethetik egy ország belső biztonságát, mégkevésbbé tehetik kérdésessé a Szövetséges Jugoszláv Népköztársaság kormányának fennállását. Az ujásisó másik kérdésére válaszolva Kankovics belügyminiszter kijelentette, hogy Mihajlovics Drazsa ügyének tárgya­lása, éppúgy, mint a többi háborús bűnös pere, nyilvános lesz. Mihaj­lovicset valószínűleg az ellenséggel való együttműködésért, a tengely­hatalmak támogatásáért, a jugoszláv népek ellen elkövetett konkrét bűncselekményekért, gyilkosságok, fosztogatások, a népfelszabadító hadsereg katonáinak és a szövetséges repülőknek kiszolgáltatása miatt vonják majd felelősségre. / Folyt.köv./ ? j2£,

Next

/
Thumbnails
Contents