Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. március/2

1946-03-18 [0030]

Közjegyzői áthelyezések és kinevezések, Ig,P14 Oc» Az igazságügyminiszter dr.Keszthelyi Zoltán volt nagyváradi közjegyzőt Budapest székesfőváros II.kerületébe, dr.Csengery István volt szatmárnémeti közjegyzőt Budapest székesfőváros III. kerüle tébe, dr.Kiss Dezső ráokevei közjegyzőt Budapest székesfőváros VII. kerületéhe , dr. Lázár Ferenc budapesti közjegyzőt Budapest székesfőváros X.kerületébe, dr,Ieőke Béla budapesti közjegyzőt Hatvanba, dr«Tclnay Lajcs volt marosvásárhelyi közjegyzőt Kecskemétre, dr.Némethy Vilmos kispesti közjegyzőt Pestszenterzsébetre és dr.Horváth Sámuel veit tekéi közjegyzőt Berettyóújfalura át helyez teJ"kz igazságügyminiszter dr.Peri Sándor budapesti ügyvédet gudapest székesfő-áros V,kerületébe,dr.Tóth Endre volt főispán,szeg halmi közjegyzőt Budapest székesfőváros VI. kerületé be-. dr^Sexner -Slenrihr szeghalni ügyvédet Budapest székesfőváros VII, kerüle tébe, dr. Klein Andor budapesti közjegyzőhelyettest Kispestre, dr,Pál Ferenc gödöllői ügyvédet pedig öödöllőre közjegjz őkké kinevezte,/MTI/ Az adópengő "tedden, o PM Vá/P14Q& A pénzügyminiszt er az Országos Ariüeftic-Megállapitó 3izotcság j avaslatár a az adőpengőne k a p engéért eV törvényes fizetési eszközeihez va'ié értékviszonyát kifejező jelzőszámát márcus 19-ével • kezdődő hatállyal a következőképen állapította meg: 1 adópengő2o«3o peng5vel. /MTI/ — a — A magyar történet lényege, o- TM Vé/P144 3alla Antal dr.tájékoztatásügym niszter hétfőn délelőtt a fővárosi pedagógiai szemináriumban budapesti középiskolai tanárok előtt A magyar történet lényege cimmel előadást tartott* A bevezetésben kifejtette, hogy nem tartozik egyik történetelméleti iskolához sem, nem helyesíi mindenben sem a történelmi materializmus, sem azugynevezett szellemtörténeti irány tételeit, A történelmi események igen sokféle okra vezethetők vissza s a végső okok elvesznek az emberi lélek mélységeiben^rávif ej tette ezután, hogy a magyar történet még igen hiányos, Nincs rendszeres és módszeres gazdasági és társadalomtörténetünk. Lehetetlen megírni a magyar gazdaságtörténetet azért, mert a részletkutatások hiányosak. A magyar társadalomtörténet eddigi ruegállapitásai rendkívül értékes adatokkal szolgálnak,. Megkell állapítsunk elsősorban azt, hogy a magyar élet-egységben az ur és a paraszt között nincsenek nagy határvonalaké Etnikailag a magyar ur és a paraszt teljesen azonos. A középkorban ugyanis szakadatlan átBZivárgás ment végbe egyik rendből a másiKba és Verbőczy gyalázatos jogrendszere sem tudta ezt megakadályozni. Ismertette ezután, a magyar történet fontosabb korszakait abból a szempontból, vájjon szükségea-e azoknak é térték^.$el$&.- vagy nem, hangsúlyozva, hogy a nép legelőször II.Rákóczi Perem> szabadságharcában jelenik meg. Nemzeti történetünk fejlődése nem egyéne sva :alu. Gyakran bénitjákmeg külföldi hatások és erőszakos beavatkozások. -r/Polyt.kövs/ 'L