Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. március/2
1946-03-28 [0030]
A moszkvai rádió Irak helyzet őri. IcMa 3/L/Gyl4 Oo Moszkva, március 28, A moszkvai rádió munkatársa mondja az iraki helyzetről: Irak uj miniszterelnöke, Seffik Suvejdin, a sajtónak adott nyilatkozatában felszólította az angol kormányt, hogy módosítsák az angol-iraki szerződést, mivel a helyzet a szerződés megkötése óta eltelt idő alatt gyökeresen megváltozott. Ezt a bejelentést az iraki nép nagy örömmel fogadta. Az iraki sajtó szerint is szükséges az angoliraki viszony felülvizsgálása és az eddigi állapot felszámolása. Adják meg Jrak számára azt a jcgot, amely az Egyesült Nemzetek bármelyik tagját megilleti. Az Egyesült Nemzetek alapokmányában a tagállamok számára biztosítva van a függetlenség és szuverenitás és ez nem ad jogot arraj hogy bármely állam a másik területén támaszpontokat létesíthessen. Irak esetében semmi sem indokolja már, hogy ott továbbra is Idegen hatalom csapatokat tartson, Az ottomán birodalom bukása után Irak brit mandátum lett, ahol a brit főkoxtjányzóbiztos gyakorolta a hatalmat angol stempontok szerint. Amikor Anglia elismerte Irak függetlenségét, továbbra is csapatokat hagyott az országban, sőt később olyan katonai szerződés megkötésére birta az iraki kori-lányt, amelynek értelmében katonai támaszpontokat létesíthet az ország területén, AZ Eufrátesz völgyében létesült független Irak álian történetét a felkelések sorozata jellemzi. A» angolok sohasem tudták megoldani ennek az országnak nemzetiségi ée gazdasági kérdéseit, sőt a helyzet állandóan rosszabbodott. Mindent egybevetve, a fasiszta hatalmak legyőzése után semmi sen teszi indokolttá, hogy Irakban továbbra is angol haderők állomásozzanak./MTI/ Moszkva az "anatóliai kardcsörtetőkről", BMa S/L/GyU Oc Moszkva, március 28. A moszkvai rádió munkatársa mondja "az anatóliai kardosörtetőkről" szóló előadásában: Már Krilov megállapította, régi állat meséje ben, hogy amikor ee öleb megugatta az elefántot, és miután az ügyet sem vetett rá, elhireszteltette, hogy sikerült megijeszteni az elefántot. Ez jut eszünkbe, ha Törökországból érkező bizonyos sajtótermékeket olvasunk. Egy Faruk Virtuns nevü költő versekben ugyanazt a hangot üti meg, mint Jalcsin vezércikkeiben. Miről szólnak ezek a költemények? Arról, hogy a miénk a föld, már tudniillik, a törököké, Kar3tól a Maricáig és egykor török zászló lengett Szibériától Indiáig. A keleti ö fJ lan 6 lehámozása után azonban előbújik ezekből a költeményekből a nfmet utánzat. Ott is milliószámra gyártották a hazafias verseket és ezek a kötetek most csak arra jók, hogy a német házias monyok tüzelő hiányában begyújtsanak velük. A németek ia papirhegyeket irtak össze a Kaukázus bérceiről és a dus ukrán földekről. Mint ahogyan a nácik álomkergető fűzfapoétái is dicstelenül letűntek, az ilyenfajta török rímfaragók dicsőségmenteasége is biztosítva van. Akiktől pedig a dijat kapták, vigyázzanak, ugy ne járjanak, mint a nácinagyságok, akik szintén verseket irattak megrendelésre ./MTI/
