Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. január/1

1946-01-12 [0025]

Az angol kowataiifitapárt lápja a szovjet-török viszonyról. Q Bk/Bj/Gy30 Xi?m London, irfnuúr 12./Reuter/ Weia lehet csodálni, hogy kicszkva. növekvő kedvetlenségei tekint B törökországi reakciós kormányzatra, - irja szombati vezércikkében Q konminista Drlly 'Jorker. A háború elaxt Törökország "sémiéi-őssége" erősen kedvezett neme tor szádnak. A Dardanellák záwa. voltak a szövetségesek előtt; ezzel a nácik balkáni betörése könnyebbé vált és a Szovjetunió számára küldött szál 1 itmany o knp-k nagy kerülőt kellett megtenniük a Perzsa-öblöa át. Ekkora hotelom nem maradhat tovább török kézben. I Törökország által a, Szovjetuniótól 1920»ban elragadott területek most a. kH ország közötti ellentétük tárgyává váltak °s °les sajtóvita «lakúit ki a kérdés körül. A török reakciósok szeretik uitogatni iziáeiket. Rövidesen talán megtanulják, hogy 1946 nem 1939, é» hogy a fftlkav ad ászát divatból kiment időtöltés. Ennek az évnek a. béketeremtés évének keli lennie. A Köz^nkeletnek elsősorban a. béke és a demokrácia igazi erődjévé kell válnia/.AíTI/ • _ •* mm Az uj török, oárt vezetőj-'nek nyilatkozata a külső fenyegetésről. Q ei/Co/Gy3C Xüm Ankara, január 11./Reuter/ Zselal Bajar volt török miniszterelnök, a most megalakult török demokratikus oárt vezére p külpolitikai helyzetro'l kijelentette: - Tekintve a Törökország függetlenségét és területi épségét érintő közvetlun vagy közvetett veszélyt, nem tuüiuk elképzelni, hogyha török nép körében a legcsekélyebb szétnaás mtatkozz^k abb^n a kérdésben, hogy a számunkra lehetséges egyetlen utat a nemzeti becsület jelöli ki. Ez nem olyan politikai kérdés, amelyrőd vitptkezni lehetne MV — — — Görög politikus vádja a megsz&riójhF't óságok ellen. Q By/KF/Gy3C Kilm Paris, január 12./Reuter/ Lulisz. a görög szélsőbaloldali EAk-szervezet tagja, aki jelenleg Parisban tartózkodik, sajtónyilatkozatában kijelentette, ho£y a megszálló brit hatóságok reakciósokat és együttLiikÖaőket támogatnak; ezonkivül jelenlétük súlyos meí'terheléBe RZ ország £pzdasági áletéiiűk. A megszállás volt a görög válság legfőbb oka,, ha mar beigazolódott, hogy Szofuliss ügynevezett demokratikus kormánya nem egy?b, mint reakció eszköze.A'ITi/