Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. január/1

1946-01-04 [0025]

NT Amerikai v'ólemény a román kibontakozásról, RAMT NE/Bé/P2o Washington, január 4, A newyoxki rédltf közlése szsriht az amerikai s«jtó élénk érdeklődést tanúsít a Romániában a belpolitikai helyzet tisztázására folyó tárgyalások iránt* A szövetséges megölzo ttaki^gyüttesöia vizsgálják aa úgynevezett történelmi pártok, vagyi3 a Ksn itt •féle nemzeti parasztpárt ÓB a Bratianu-féle Nemzeti liberális Pt'rt politikai magatartását, öt napja folyndfc. a tárgyalások, illetve megboj^é lések. Groza minieztorelnök a demokratikus szellőmnek megfelelően a legmor-.szebbnenó angedékonysóget tanúsította* Hajlandó együttműködni a ké t történelmi párt jelöltjével, vagyis nem tiltakozott*, hogy a két párt la rósztvegyen a kormány munka Jáb art,: a domokráoia elveinek SZ-TI előtt tartásával. A megegyezés Valószínűleg már létrejött úa semmi elvi akadálya nlrtoson iiár a Nemzeti Parasztpárt és a liberális Párt jelöltjei kormányzati" közreműködésének• Groza mini^zt-'-roinök nyilatkozata, amely szerint nem alaifcitják át a romár kormányt, osak kibővítik az ellenzéki pártok képvi' selőivel, azt a megállapítást bizonyltja. , A szö vets; ^s kiküldöttek nemcsak Gro^a miniszterelnökkel, haneia az ellenzéki pártok vezetőivel és 9 kömánypártban résztvevő politikai pártok vezetőivel is megvitattak a romár

1 belpolitikai helyzet kiegyensúlyozásának kértléceit, üzek a kérdések szoros kapcsolatban állanék a keleteurópai kérdésekkel is. Örvendetes tény, hogy a romániai belpolitikai vonatkozású tárgyalások a 1 egte ljaebb kölcsönös megértés jegyében folynak le. /fc!TI/ Vallomások a nürnbergi pérben,/folytatás a 331 kiadáabell rész után,/ Q, Bk/Szá/P2o Testületileg semmit stiú tettek elleni:-, osupárr néhányan 'kísérelték ezt meg, de életükkel vagy áUásuktíel. fellett flzetniök érte. * Rtftar a véderő fŐparanas.noki tisztétől való elnondltáSCB előtt - Írja Blomberg - 1938-ban felkért, ajánljak valakit utódomul, Göringet hoztam javaslatba, de Hitler nem fogadta ál. Htm Mezi 3e tt az utódom, hanem maga Hitler vette át hatáskörömet, Blaskowitz cébornek, aki a Lengyelország elleni víllunh '.ború térvét kidolgozta, ezt lrj/ffat 191,9-tői és különösen 1924-től három fő területi kérdés - a lengyel folyosó, a tfaar- és Ruhr-vidék, valamint' Memol Kérdése • foglalkoztatta a német közvéleményt. Én és a-nóae-t vzérkar

/} valamint a vezető tisztek Qeg voltunk győződve, hogy<eKt-a háron kérdést egy napon meg kell oldani, ha kell, fegyverrel is, A nén^t nép 9o szazaiéba ugyanezen a véle ra'nyero volt« 1933-1935-ben a titkos, majd kés sőbb leplezetlen fegyverkezést helyeseltem, A hadsereg'minden tisztje osztozott veleoi ebben és ezért nem. volt ok szenb«?czá,lini Hitlerrel, Ti