Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. november/2

1945-11-18 [0022]

Pravda a háboruutlni er^Osoportosulasok kérdésétől* Ta Ko/Ke/p2 U o S Z- k v cL, nove ^ber li /T,&S/ u Ár háború utáni s2erve zketLísek Kérdése- továbbra is foténáia a neo-zetjtíözi saitónaiu k Pravda neuzetkőii szöwieirója. ezzel kapcsolatban nsegéllapit ja, ne fa lehet figyeinén kivwl hagyni a hatalnaüi különféle tömbjei es csoportosuláséi korul csapott lárntét. L közelz&ult tapasztalatai megtanította*: arm, hogy éberen ügyelj iini &z államközi szöve tkezósefcre

t - irj*. a. tudósító. Gondoljunk csak nyugati hataduiak szövetkezéül teryep'fi a_ húszas és harmincas évedben. k locarnoi érteke zle-inn 1925-ben több ailatb vezető körei igen v»es*zire el/aentek az ilyen töfflb »e£alakitására,vezető uton. Bz <?2 utJHdnch^s hez vezetett* Ma «ár köztudoiaásu. hogy a. locatrnoi és müncheni poliLVfiQ •a. Szovjetunió ellen irányult és nogy ez a politika engedte szabadjár8L a hitlerista táiadás er«5it. Ir nyugiti hóLtóúwak-bizonyos vezető körei ugy jártak, iráni; az a_ varázs ló, a/.i ncro birt a. palackból kiszabadított szellewiel* hl ellentétes tömbök és csoportosulásom mai tervei igen Kevéssé különböznek az uttfbbi évtizedeknek a- történelem Ítélőszéke eiott megbukott régi tervei tol. A- tervek szerzői közül néhányan nyi itan is beismerik, hogyfőcéljuk a Szovietunió «I szigetelése* fíussell angol uiségiré például a Manchester Guaro" tanban "szoros katonai szövetsége-t" sürget" a_* fijgyesillt Alla/aok és Nagvbritannist_vezeire.se alatt, ;í

5L Szovjetunió kizárásavaj", ivz úgynevezett "nyugati töffib" és áLZ angol-amerikai töab lényegében azonos politikai célokat szolgál, táindket terv szószplói a_ haboruélőtti hibákat kivan iák- feléié szteni* emlékezetes, hogy a_ "nyugati tömb" terv* elsőizbea íraxw fóvjárosibsn, Adridban aerült fel. akkor történt ez, amikor Néttetorszag fc*r haláltusában vergődött és an/tat,SLZ üres regénynek a sz&ft&szálabs kapaszkodott, hogy széthúzást fcajnaszthafc-«- hitlerellenes szövetség kebeJébot: Pranco javasolta akkor a.ttyugdií tönköt ajtóikul, hogy leplezni próbálta volna, ő-onök szovjetéi Jenes jellegét. Nyi ivénvalé, hogy Hitler spanyolországi Sauléi tere közvívlenttl líerlinoSi kapott utasitásráL járt el, ( Nem csoda, hőt a. aj/ugat i tömb szöszeié: között a rga«ció mindenféle árnyalatát wegtfúál ?ük. Velük, szseben $ demokrácia és a haladj eroá ellenezlek minden olyan tör&böt és csoportosulást, aevely ŰŐSS békeszerető aJJtajapiiCwllcn irányul. A-francié balo Idali partok korf*Ányp

r

ográmja külcnOsen hangsúlyozza.franoi^rszáanafc ezt a nemzetközi szerepét, hogy Mndhároa nagyhaialoniiak baráti a és szövetsz esc legyen, jfranciaorsz-lg sai&t biztonsága érdeké-ben köthet szövetséget e^yik n^vhatalomál somviűAfle-ly láásik ei len és nei csatlajwzhati?''3tíiiwáí&ie, tömbhöz ogy ftásiklcal szt/nben. Ugyanez áll az angol-a/nerifsai tömbre nézve is. Nom cöeda tehát, hogy .oly koajaiy bírálatnak veti atliáLtervet az&ngol :'s SÍZ amerikai sajtó. AlTII ~ — T