Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. november/1
1945-11-14 [0021]
GercJ JSrnö kereskedelem- és köz léked és Uteyi ruiniszter be3zédo az 5oo. vasúti mozdony utnakinditása al'talriábcl. Ha/P2 A Magyar íUamvasutak audioosti északi főműhelyében ünnepélyes keretek között adtál-: át rendéit^Usón&k az 5oo. újjáépített vasúti mozdonyt, A főműhelyt negtíJltítttók a munkások, ugy snogy a szakadatlan munka hevében a rövid iinnenély idaiáre abbahagyták munkájukat, olajfoltos aiunkazúbonyban, "kormosán, ho^y meghallgassák a miniszter beszédét a MAV ereű'.iénveirjl s az előtte Illó feladatokról. A njiníszterrel elvitt Pozsgay Gyula, és &bric3 Lajos államtitkár is megielent, vaj.an.int a kereskedelem- és közle- • kedésügyi minisztérium vasúti osztályán*: és a MÁV-nai vezetősége, A Himnusz után Csala Albert, as ésiaki főoiihsJy főnöke köszöntötte 8 megjelenteket,majd Varga. .László MAV-elnök ssúj-ot t azokról a üörülmenyekr51. amolyek között a munka megindult és folytatódik és számadatokat közölt az egyos fő- és fióműhelyek részleteradményeiről az újjáépítés során. Slmoudotta. többem között, ho?y az ujjáépitéái ttrv keretiben elkészült 5oo mozdonnyal együtt a Í^V műhelyei 1253 nagynértékü javítást végeztek ís aég 4oo mozdony v-ír ujjáépítésre, Ezután Gerő Srnjí kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter beszélt. Megállapította, hogy a mintegy hat hónappal ezejtfti kidolgozott újjáépítési terv árt* 1 .lilében ez év vegéig kelleti volna az öoo mozdon^ elkészíteni sa a tasut dolgozóinak ' lun^askarata és Kitartása révén sikerült ezt az ereonsnyt . *?. V.^ 3 másfél hónappal a kitűzött hatarid i lejárta előtt felautatnii - finnes" a sikernek egy magyarázata van - taondta a miniszter - i a vasúti munkásság, akétkezi fizikai dolgozói ás a velük együtt dolgozó érteImisógiefc határtalan hazafias lelkesed épe,-'önfeláldozó munkája, és lunkacatlan szorgalma^ A továbbiad során rámutatott arra. hogy a_ f e Í6 zaba dúlás kor az iparnak 3o-35 saázaléka volt tönkretett állapotban, mi* a vasút 75 százaléka semmisüli v\eu, Ua a helyzet gyökeresenímegváltozott, - Ma nem &'vasút marad el az ipar naogött - mondta hanem sz ipsr a vasút mögött.Ma azt mondhatnám: adjatok több szenet, lesz több vonat 0 veié több élelem, i vasutnait ma naponta 55o va,~on szénre volaa minimálisan SZükségtj őzzel szómban fcinaösszö 24ö-£5c varon szenet kap. A széniiárdés ma u|yanolvfn kttzpouti kérdésévé vált az országnak, mint amilyen hat hón&ppal ezelőtt a vasúti közlekedés volt. Ma tehát a szénkérdést kell központi kérdéssé tenni. Szzel kapcsolatban utalt arra, hogy itt is a munkások élelmezése B döntő. A szenet pedig a bányáknál kell megfogni és oda juttatni, ahol nemzetgazdasági szempontból van szükség iá. A miniszter a legfontosabb kérdések sorrendjét a köve tkozőkóppen határozta meg. fiz első kérdés az élelmezés és általában a közellátás kérdése, a második a pénzkérdés és a harmadik a forgalom kérdése» 2 harmadik f»Mfc" oldása azonban csak sj olső keittŐ megoldisa után történhetik. Szert vm szükség: erős kormányra is, olyan ioruiányra, amely cemcsak ígér, hanem ose lek szic, nem csak azt mondja, hogy 3 feketézőket a bányákba kaidi á3 a sp? kulacsokat halálbüntetéssel sújtja, hanem ezt SE g is teszi, /jíoljttiűv. / ^ Ti*
