Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. november/1

1945-11-11 [0021]

fogadás az ankarai szovjet nagykövetssgen. Ta 3k/Gy/P2 Ankara', november 11. /TiSS/ As októberi szocialista forradalom 28. évfordulója alkalaáből az ankarai szovjet nagykövetségen nagy fogadás volt. Megjelentek; Szamdzsoglu miniszterelnök, a kormány tagjai, a szövetséges és baráti 4llaiok nagykövetei és követei,"a török ne.izetf

yIllési képviselők, valaiint a tö/»ök politikai, tudományos és müveódési élet és a sajtó Képviselői. /íiíTI/ a norvég külügyminiszter ÍZ orosz forradalom történelmi jelentőségéről. Ta 3k/Gy/P2 Oslo, november II. /TA3S/ 4 Trygve Lie norvég külügyminiszter a norvég-szovjet művelődési társaságnak az októberi szocialista forradalom 28. 'évfordulója alkalmából rendezett ülésén mondott beszédében megállapította, hogy november 7-e az emberiség történelmének mindenkor egyik le gjeí ntósebb évfordulói a lesz. Sajnálattal emlékezett meg arról', hogy kz októberi forradalom után a Szovjetuniót elszigeteltségbe szorították. Sok minden másképp történt volna, - mondotta a külügyminiszter - ha abban az időben a Szovietunió, IJyugateurópa hatalmai és az rtmerikii Sgyesíilt Államok közötti viszonyt a bizalomra építették s megértettek és alkalmazták volna'a szov jet kormány isneretes elvét, nely szerint a béke oszthatatlan.Megelégedéssel mutathatok rá, hegy hgzánk sohasem nelyeselte a Szovjetunió elszigét*lésát« Mi voltunk az elsők azok közt, akik külügyi és kereskedelmi kapcsolatokat létesítettünk a Szovjetunióval. Norvégiában a politikai és művelődési árdekló'dés mindig élénk volt a Szovjetunió iránt. El keli azonban ismernünk, hogy ezt az érdeklődést még fokozni lehet és fokozni kell. ..A mai üles is ennek a célnak a szolgálatában áll. Biztosithatem Önöket, hogy a kUlügyminisztériua nagy rokonszenv/el kiséri a norvé^-szovj 3t művelődési társaság müiödését és rendkivül érdeklik azok az intézkedések ' amelyekkel erősíteni lehet a két ország közötti kölcsönös megértést. - A múlt évben -folytatta Trygvre Lie - Moszkvában volt szerencsém jelen lenni a Szovjetunió nemzeti ünnepnapjának Hegülés ón. Módomban volt a norvég kornány nevében személyesen köszönetet mondani a szovjet kormánynak Finnország felszabadításáért. Az idén fokozott mértékben hálásak vagyunk, mert a mi hazánk is újra szabad és független lett. Ma azért gyűltünk itt egybe, hogy üvösöljük nagy szövetségesünket. Norvégia és a Szovietunió között a baráti kapcsolat természetszerű és szükségszerű, ezért ennek a norvég külpolitika vezető elvének kell lennie. - Egy dolo? egészen világosan áll eldttUnk: a világ mai nehéz kérdéseit a Szovjetunió nélkül ne«a lehet megoldani, mé'kevésbbé a Szovietunió ellenére.A szövetségesek közt a háborús években fennállt egységet a békés újjáépítés korszakában is fenn kell tartani. Norvégia nem nagy ország ás a Dl befolyásunk korlátozott. Nemzetünknek mégis mindig komoly nemzetközi érdekei voltak és lakosságunk számarányához » viszonyítva Norvégiának igen sres kereskedelmi és művelődési kapcsolatai vannak más országokkal. /Folyt, köv./