Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. november/1

1945-11-08 [0021]

Bovin beszéde. II. folytatás. Q Té/Bc/Vá 1 Köia vagyok hajlandó elfogadni azt somi hogy amikor a Szovjot^jnió jogosnak mondja azt sz igényét, hogy barátságos kapcsolatokat tartson fönn közeli szomszédjaival és amikor Roosevelt a jószomszédi politikát hirdettn Dél-Amerika irányában, amit én helycslek, okkor én gonosztevő lonnók azért, mart jó viszonyt keresők határainkon élő szomszédainkkal, /Helyeslés/. i.Ii rossz volna óbbon o törekvésemben? Hiszen ezzol nem teszek secrii olyat, ami bárkinek is ártana és nam fogadhatom el, hogy a világ bármely országa, ilyen szinbon tüntessen fel engem. A brit kormány jogot tart arra, hogy tárgyalhasson Franciaorszaggal, Hollandiával, Belgiummal, Skandináviával vagy a nyugati tömbhöz tartozó más or szagokkal, amelyek Nagybritar.niának kulturális téren barátai, történelmi szempontból társai és amelyek ugyanazt a demokráciát vallják mint mi. Épen ezért kimondom! a kormány ne-vébon igényt tartok arra, hogy utcámban jó szomszédaim legyenek, ugyanúgy, amint más országok is igényt tartanak arra, hogy jó szomszédai legyenek a saját utcájukban. Azt hiszem, a Ház ebben ogyotért velou. /Élénk helyeslés/ Bsvin utalt ezután arra, hogy a borzalmas háború során az európai civilizáció nagyrésze elpusztult. Ép ezért - mondotta - örömmel üdvözlöm Truman elnök nyilatkozatát ós. azt hiszsm, hogy nyilatkozata igen helyes. Az ellentéteket közös megegyezéssel kell rendezni, nom pedig erőszakkal va^y iámadásse,l. - A külpolitikának - szerintem - legfőbb feladata, hogy ©lőttozditsa a gazdasági fejlődést, amely megkönnyi-d. a népek életét. Nagytritannia sokat adhat óo sokat nyerhet a más orszá( gokkal való ösereviszonyból és véleményon az, hogy az ilyen kapcso-: latok előmozdítjáK mindegyik ország kulturális, gazdasági ós müvó- 1 szl életét. Sokszor mcgfigyelten , amint a kiegyomekek a parkbaji vizet ittak a kútból, ahol lánora orősitott osószák vannak felakaszlva. Az egyik kát csészével ivott, a másik csak eggyel. Soha som ve-j szekodtek egymással, mert elég vitt veit mindegyik számára. Azt gon- •. dolom, oz áll a világ nagy termelő erőire is. /Helyeslés/ Nincs \ szükség arr*-., hogy a nemzetek ezen a téren féltékenykedjenek ogy?násra» ' Az atombombára visszatérve Bevin hangoztatta, hogy az atombomba nom fogja szükség telenné tonni a hadsereget, a hajóhadat és a 1 ágihad erőt. Az atombombán kivül is má 3 fajta tudományos kutatás hasonló pusztitó fegyverek feltalálására voz&thöt. Anglia példát adott akkor, arrtkoí átadta tudományos fslfedézésoit más országoknak, sajnálattal kell azonban megállapítania, hogy ózta bizalmát nem mindig viszonozták hasonló bizalommal. Azon Kell lenni - folytatta tovább - hogy a népek teljes bizalommá:"*. . r... legyenek agymás iránt. Ennek a bizalomnak a biztosítása nem azon fordul meg, hegy milyen tudományos felfedezéseket teszünk, hanem azon, hogy bizrak-o az általunk Követett politikában és biznok-o abban, hogy betartjuk vállalt kötelezettségeinket,, •