Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. szeptember/3

1945-09-28 [0018]

Illetékes hely BároZJf&z/i üárczy István vallomásáról. ^_ ^ _ .223 Hy/Gy8 Egyik hetilap cikksorozatban tette közte azt Q vallomást, amelyet íérct^taázi 3árczy István nyugalmazott miniszterelnökségi államtitkár n népügyészség elctt tett ez utolsó b'"'. év történelmi ese~ mónyeirSlo Illetékes oldalról felhatalmazták a M?.gyar Távirati Irodát annác megállapít ás ára, hogy a vallomás közzétételéről ftáreziházi Bározy István nem tudctt, ahhoz hozzájárulását nem adta. L vallomáshoz fűzött megjegyzések pedig félreértésekre a'ihatnak okot és helytelen világii^/aba helyezhetik Q vallomás tarts Imát

0 Kardelj jugoszláv miniszterelnök-hejyettea nyilatkozata Triesztről, ftbr/Gy8 London, szeptember 27,/Reuter/ H

0

I'»Harrison jelenti: >Jdvard Kardélj mlniszterelnök-helyetteE, a szövetséges külügyminiszterek londoni értekezletére meghívott jugoszláv küldöttség Vezetője csütörtökön sajtónyilatkozatban kijelentette, Jugoszlávia Triesztban teljes szabadságot kinál fel mind az olasz, mind a szláv lakosságnak. Az olaszoknak aaját iskolákat biztositanak, támogatni fogják eLyetemük kifejlesztését, napilapokat adhatnak ki és használhatják anyanyelvüket. Tekintve, hogy a város többeégót az olaszok alkotják, ők fogják irányítani azt a független képviselőházat, amelynek létrehozásához Triesztnek mint a jugoszláv szövetségi államok egyikének joga van.-, Triesztnek Szlovéniához, Szerbiához, valauint a többi jugoszláv szövetségi államhoz hasonlóan 25 képviselője vesz részt a szövetségi, tanácsban. Az olaszoknak., akik Trieszt legtöj'a fontos ipari vállalatát magukénak vallhatják, nagy hasznára lesz, ha Triesztet nagy, nemzetközi kikötővé épitik ki. *<zt ugy kívánják megoldani, hogy hatalmas, nemzetközileg ellenőrzött övezetet létesítenek a ki&ötőben és a kikötő igénybevevőinek különleges engedményeket biztositana.

1

: a tarifa és a jugoszláv vasúti szállítási dijak dolgában. Ez a nemzetközi övjzet kivüj esnek a jugoszláv vámhatáron és nemzetközi tanács ellenőrizné, amelyben képviselve lennének - a kikötáto keresztül lebonyolított forgalmuk nagyság ár. ak megfelelően - az érdekelt államok. ílarde-lj szerint a legnagyobb nehézség, amellyel a jugoszláv küldöttség a külügyminiszteri értekezleten szembe, találta magát, az volt, hogy nem akarják Trieszt ügyét a maga érdemeinek figyelembevételével késelni ós visszautasították a Jugoszlávia által felsorakoztatott néprajzi, földrajzi, gazdasági ós politiKei érvek mo^tlgaLisát, Trieszt kérdését kizárólag a nagyhatalmakhoz való kapcsolatának szempontjából vizsgálták, ugyanakkor & zeni előtt tartva a Földközitenger többi problémáját. A jugoszláv küldöttség mégis örümmel állapítja meg, hogy további lépést tettek a trieszti kérdésben. Az értekezleten ugyanis elhatározta^ togy a Trieszttel kapcsolatos problémát a helyszínen vizsgálják <neg s az a] határokat néprajzi ós gazdasági szempontból folytatott vizsgálatok után szabják majd meg, Görögországgal kop^a/d^-tban ICardelj határozottan me^ál.lgpvtotta, hogy .Jugos zlártanak ^ewajúivs&ü terület követelései r^ncsen^k Görögországgal szerűben, A GörÉ^->ct*dg és sf\x&ymAtéjrl ^ között támadt feszültségről szóló jelentések^uijpofrtsfk, -p f- /i?nrvt.köv./ IL