Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. szeptember/3
1945-09-28 [0018]
/ilje. J&renburg oikkéneü: folytatása*/ Iá.ir p/Gy8 A nacionalizmus láza - folytatja <*z iró - bizonyos tekintetben nem szánt meg mind az erdélyi msgyarság, mind az erdélyi rominaág részéről és egyes reakciós elemek viszályt szitának j nemzetiségek között. Groza M| Azonban teljes erejével szembefordo.lt ezekkel $ törekvésekkel ós egyenlő jogokéi; biztositott az erdélyi magyarság részérő*- üzek után senkit sem lepnet meg, hogy »z erdélyi magyarság teijea erejével támogatja Groza demokratikus kormányát. Az iró sántán leírja, hogy tárgyalt az urdalyi magyarság képviselőivel, akik egytől-egyi^ ezt hangoztatták. A továbbiakban a szovjet iró kiemeli, hogy 3 román fasiszták sok zsidót meggyilkoltok. Croz r a miniszterelnök a legesélyesebben szembefordul az an t i s z estit i z ai\s sa 1. A román reakciós elemek, élükön Sfcniuval, még mindig szembefordulnak a jelenlegi kormány demokratikus: intézkedéseivel. Wartiu aáonbnn teljesen elvesztette lába alól a talajt <?£ teljesen hiábavalóan folytatja a harcot. A román reakciósok egyetlen reménye a szövetségesek közötti ellentétekben áll* Azt, ho,v-y & fasizmus szelleme nem mérgezte meg •; romín népet, nem lehet vonatkoztatni a román értelmiség egyes köreire. A román reakciósok 03 fasiszták közül igen sokan szabadon mozognak. A román értelmiség bizonyos része Nyugat felé keres utakat, másik része viszont kelet felé* Ismeretes, hojjy az elmúlt években a román erttű.miség franciautánzás ér61 volt nevezetes. A keleti kultúra Etotaániában teljesei ismeretien volt. Ízt tanúéit ja az is, hogy Tolsztoj Háború és £éke cirju nagy müvét az összes országokban lefordították, csak áoaiániábsn nem. A román értelmiség nagyrésze - folytatta, az iró - u** is Franciaország fele fordul, azonban ez a Franciaország nem a frenoia nép, nenem XIV. Lajos országi. A román értei ni cég bizonyos része Igen távol áll & néptől, najyrpsze azonban a nép mellé sorakozott fel. Legkiválóbb alakjait, mint iíihail Sadoveanu irót, Pr.rhon egyetemi tanárt ós Gh. khescu világhirü román zeneszerzőt a nép szelleme hatja át. Ezek nemcsak az idegen államok fővárosaira, hanem c romián j f.-.lv .kr? Í3 tekintenek. Ez Bománia uj jáéledésenek biztosítéka* A hahóra - folytatta az iró - Romániát & szakadék szélére sodorta, de ismét t^lpraállt és teljesen újjáalakul. A külföldön egész mostanáig Romániáról mint exotik'us áll ami-ól beszéltek, amely igen tá vol 2>I1 az európai államoktól áe Imi túrát él* Ida más Románra helyzete és megvilágítása. A roraán állam teljesen átalakult. A nép megszerezte szabadságjogait ós ezt legnagyobb Mértékben a Szovjetuniónak köszönheti, ürülök, - fejezte be cikkét Hja Birenburg - hogy népem é 1 etrebivot.t \egy másik népet./.•II 1 1/ Világhirü olasz krrmester palesztinai szereplése, QBk/m/GyS I; ó m a , szeptember 28./Reuter/ ' ijernardino iülolinari világhirü olasz karmester pénteken Hómából elutazott Palesztinába, iogy &z őszi évadban & palesztinai szimfonikus zenekart vezényel je,/?á?l/ r- , I L
