Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. szeptember/2

1945-09-15 [0018]

('Tito rádióbeszédének IV. folytatása.; Z By/Bu/Sa/14 Mit csinál az ellenzék? Az alatt a rövid idő alatt, amióta mer kapta a lehetőséget a szabad tevékenykedés re, minden vállalkczásaa nép érdekeivel ellentétben állt. Az ellenzék minden nehézI séget, amely országunkban a háborús pusztítások következtébn. bekövetkezett, a maga gártcéljaira-akarja felhasználni. Főcélja pedig a Nemzeti Arcvonal megbontása. A„ra törekszik, hogy a Ne mzet i A-cvonalból bizonyos párt személyeket megnyerjen a vaga számára és hegy azok kilép jenek az A

r

cvonalbel. - A berlini értekezlet idején egyes külföldi reakciós körök ~. az ellenzék utj 'n ezen fáradoztak,hogy kcrmányválságot idéazanek elő. Miért? Mert kormányválsággal a potsdauh értekezleten vádat emelhettek ytlna a Nemzeti Arcvonal vezetősége ellen.Meg akarták bontani a k.rrmény egységét Szubasics-pártiakra és '^ite-pártiakra, hogy a nemzetközi reakció szót emelhessen: "íme, Jugoszláviában felbomlott a rend, a szövetségeseknek bele kellene avatkozniuk!" Az ellenzéknek és a nemzetKözi reakciónak ez a terve nem sikerült., Ez azonban nem jelenti, mintha elcsendesült volna, hanem továbbra is állhatatosan folytatja nunkgiát célja érdekében, Amikor külföldön és egyes szövetséges országokban azon dolgoznak, hogy Juflgsziávla jogos területi igényeit ne elégítsék k±,a« ellenzék gőzerővel dolgozik kormányválság felidézésén, továbbá azon, hogy megzavarja a választásokat és negakadályozza országunk helyzetének megszilárdulását. Mindez azt jelenti, hogy az ellenzék tárgyilagosan országunk érdekei ellen dolgozik és csak arra törekszik, hogy valamilyen uton-modon - tekintet nélkül, kinek segítségével - megkaparinthassa Jugoszláviában a hátimat, mégha ezzel országunknak toröleti vagy más kárt is okozna. h nemzetközi reakció azt akarja, hogy é-ugeszjáviában zavarra legyen a helyzst, hogy csekély ellenállást fejthessen ki.Az ellenzék nem törődik azzal, mit fog enni a télen Beáznia, Montenegró, Hercegovina, ütka, Dalmácia és Krrdun népe- nem gondol arra, lesz-e a lakosságnak hajléka. Számára nem fontos, bevetik-e ősszel a jugoszláv földeket, megindulnak-e aa üzemek, lesz-e ruházata a nép szélesebb rétegeinek, vashidakat épitünke a most ni fahidak hülyébe; nnki csak az fontos, hogy mindezeknek a nehézségeknek kihasználásával megkaparintsa a hatalmat. Kikre támaszkodik az ellenzék;? Egyes ingatag elemeken kivül főként Nedics ás a Drftnna Mihajlovics hiveinek riar-.-dvánvaira támaszkodik, Horvátországban az usztasákra, akik ma azt kiáltják, hogy "éljen a király", továbbá a horvát paraszt* párnak azokra az áruló 31 ginéire, akik egyö ttműködtek az ellensárra -. E~vszóval mindez okra, akik ellenzik az erős és uj szövetségi Jugoszláviát. — Az ellenzék azt állította, hogy Jugcszláviéban nincs sajtészabadság. A sajtot'irvény meghozatala előtt az ellenzék minden veszély nélköl kiadhatta lapjait. Mcst ezt a sajtótörvény is biztosltja. Miért nem ad ki az ellenzék újságot? Azzal mentegetődzik, hogy nincs meg az anyagi lehetős g, nincs papir, stb. Európa vagy Amerika melyik országa tartja kötelességének, hogy biztosit sa ez ellenzék r jtáciés-papirszükségletét ? Jugoszláviában még e tekintetben is megadják az ellenzéknek a lehetőséget, de még nincs konstruktív sajtója, mert akkor elvesztené azt ,z "érv 't", hogv nálunk ninos demokrácia és sajtószabadság. ! /Folyt. köv. /