Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. szeptember/2

1945-09-10 [0018]

Taf Bk/Bk/Mn2. /egymilliárd rubel tudományos intésetekre.!'olyt./ Hz a nstszázeier köbméter térfogatúra tervezett épület lesz a tudományos akadémia elnökségének székhelye. Itt taxái majd elhelyezést z ötmillió kötetes könyvtar, a társadalomtudományi intézet s a földtörténeti múzeum, A T

.udom i-nyos akadémia füvészkertjét Moszkva környékének iegfestőibb részén

>

helyezik el. A világ legnagyobb növénykertbe a százhektáros newyorki kort voit^ a szovjet akadémia uj füvészkertje számára £86 heitárnyi területet jelöltek"ki. Melegházaiban a földkerekség^minden növénye tenyészni fog. A füvészkert berendezésére százmillió rubelt fordítanak, A tudományos akadémia palotája körül egész tudományos városnegyed létesül. Néhány éven belül husz tudományos intézet és kutatóműhely épül i

+

t fel. "Leningrádban is nagy épi'.kezesekbe fognak. Helyreállítiák a hires Puikovo csillagdát is, melyet a német fasiszták majdnem 'teljesen elpusztito*tak. Nagy építőmunka indul meg Novoszibirszkben, Szverdlovszkfesn. Almaatáhan es kazánban is, Székben a városokban a tudományos aka » démia különböze intézetei működnek majd.korszerű felszerelésű csillagda felá-ulitását tervezik Krímben és tudományos megfigyelő állomásokat létesítenek az Llbrusz és Pamir hegységben. A hatalmas építkezési tervek ker

; sztülvitelére külön szervet" lá.teeite ttek a tudományos akadémia felügyelete alatt. /IkTl/ -. A moszkvai rádió a romániai helyzetről, RMr p/Mn/Mn2 He rt kt a, szeptember 10. A, Severeanu, a moszkvai rádió román szakértője és hirmagyarázoia,vasárna; éjjel a moszkvai rádióban tartott előadásában ismetelten Hangsúlyozna, no^y ^roza demokratikus kormánya a román nép ik^rat'át feiezi ki és a nép széles rétegeinek t m gátasát élvezi. A hit magyarázd idézett az Izvesztija romániai helyzetről irt cJJUéból es_kiemelte a cikk ama végső következtetését, amely szerint a küiioidi sajtó egy bizonyos része ^román kérdést" szeretne bedobni a közvéie » menybe, mint annak idején a "lengyel kérdés" kiélezésével tették. A szovjet közvélemény magatartása mindenesetre világos: szilárdan kit

a

rí a Románia belügyeibe való be-nem-afratkozás mellett, mert Kománia független és szuverén állam. Bizonyos körök és a külföldi sa'tó bizonyos része - folytatta a hírmagyarázó - azt hangoztatja, hogy Romániában két demokrata irányzat összeütközéséről van szó. Lzzel szemben nbmániában nem két demokrata irányzat küzdelméről van szó, hanem a demokrácia és a reakció egymás elleni harcáról. Ugyanekkor az említett körök Maniu és Br.tianu demokratikus működéséről beszélnek. Melyek azonban a Maniu és a Brati~n« aital hozott demokratikus intézkedések? T, ..... .... ügyesek azzal kísérleteznek, hogy Maniut és Bratimnut az figyesult Államok es toagybritannia barátain k tüntessék fel. Ha azonban ez megfelelne a vslóságnak, skkor a román történelmi pártok vezetői a h

áooru-alatt mié

rt szolgálták ki Hitler és Mussolini parancsait? iMáovar Orszáao ! /fol/tkoT./ r,