Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. szeptember/2

1945-09-12 [0018]

Mrtlee Németország " háborús bűnösségéről és a demokrácia szerepéből. Q Bl/öo/Sa/H Black prol , szeptember 12. /Reuter/ Attlee minisztereinek a szakszervezeti nagygyűlésen mondott beszédében Németország háberus szerepéről és bűnösségéről egyebek között ezeket mondta: - A háború közvetlen és kikerülhetetlen követ'.cezménve volt annak, hogy a német nép magáévá tett gonosz, alacsony eszméket és olyan tanokat fo.:adott el, amelyek szerint minden eszköz jó, amely coljaikhoz közelebb 'vis.'.i őket. Ez az okozója a mai európai ürességnek. A németeket hamis isteneik cserben hagyták, de még eddig nem állit attak semmit azok helyébe. Az (irt nekünk kell kitöltenünk. Mindig fenyeget a veszedelem, hogy a győztes netalán magáévá teszi a legyőzött elveit. í/dnden háború után le kell tompítani az érzékenységeket. Az erkölcsi szinvcnal leszáll. Ennél fogva óriási felelősség nehezedik a győztesekre, hogy a háborús átlagszínvonal felé emelkedjenek és elérjék megint a békebeli mértéket. - A mi nagy szakszervezeti mozgalmunk- folytatta Attlee - sohasem vrlt tisztán anyag^ivü. Egész történetén át magas eszmények hatották át. Kiváló" jellemű és fonkölt szellemű férfiak és nők vezették . mindenkor. A világnak ma nagyobb mértékben, mint bármikor, szüksége van olyan vezetésre, amely kiemeli a népet a múlt nyomorúságának szemléletéb51 és az anyagi boldogulás utáni puszta vágyakozásból és eltölt"! az emberiség nagy küldetésének tudatával. - A miniszterelnök ezután v az angol szakszervezeti mozgalom hazai.feladatait fejtegette, s kijelentette hogy ez a leghatásosabb bástya a totalitárius mozgalmak ellen. - Ami a demokráciát illeti - mondotta Attlee miniszterelnök - ugy találom, hogy ezt a szót különféle országokban,/- fTT

% r... i értelemben" használják. A demokrácia nem jelenti egysz-:r

:;

en^aa$átség*s a többság uralmát, hanem jelent többségi uralmat a kisebbségek jogainak kellő tiszt eletbentartásával.Azt jelenti, hogy mialatt a többség akaratának érvényesülnie kell, teljes mértékben alkalmat nyújtanak minden szempont kifejezésre juttattására. Jelenti tehát az ellenzéki vélemény megtürését. Ahrl azt találják, hogy elnyomják a kisebbségi véleményt, ott nincs igazi demokrácia. - Tannak erkölcsi értékek is. Ha ninc3 elgondolásunk az igazságosságról, mint valami abszolút dolggről, nem fogjuk társadalmunkat ' szilárd alapokra építhetni. Ha nincs elgondolásunk arról, hogy emberi jogai vannak minden emberi lénynek és nem csupán a mi fajunkhoz tartozó embereknek, haaem minden népnek, csődöt mondunk. - Emlékezzünk arra, hogy mi uj világban élünk. A harcra, z ón a tudományos fejlődés, amint arról az atombomba tanúskodik, túlhaladta az emberiség erkölcsi érzésének fejlődését. Ha nem tudjuk az emberi faj testületi érdekeinek sokkal magasabb értelmezését érvényrejuttatni., ránkszakad a pusztulás és a századok kinn a 1 síért hal-adása megsemmiJ *süi. Meg fogjuk kísérelni, mint ahogyan kisérlet történt rá a legutóbbi háború után is, hogy a világ minden népét a törvény uralma alá helyezzük hogy száműzzük a háborút, és biztonságot hozzunk mindeneknek. Ámde bármilyen tökéletes gépezetet terveszünk is meg, ez nem működhetik a lelik ereje nélkül. A világ uj rendjét a kormányok nem teremthetik meg, azt ima gukaak a népeknek^ kell megt jremt eniök. Cs -k .v népek és egyedül a népek menthetik meg a civilizációt a pusztulástól. /íblyt. köv./ j