Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. augusztus/3

1945-08-24 [0017]

Q Hy/Co/3 b I Angol hetilapok a munkáspárt külpolitikájáról, folytatás/ A brit közbelépés tehát a baloldalnak ártott. így Nagybritannia felelős a mérleg egyensúlyba hozataláért. Szükség ven ezért a görögországi helyzet megváltoztatására nemcsak a brit hirnóv megóvása^céljuDvl, hanem azért is. hogy végre eltávolítsák a nyugati hatalmak és Oroszország övezete közti *vasf uggönyt

:!

..A iribune végűi megállapítia, hogy a munkáspártnak volt bátorsága megváltoztatni a Churohíii-iéle politika hagyatékát nyugaton, de"nem tudja gyökerében eifoltani & bajok forrását, amig

v

nem tette jdvá a görögországi . ballépést, komoly változásra van szükség Görögországban s csak akkor követelhetjük joggal a környező'országoknak az orcszoü által elzárt helyzetének tisztázását. Az ugvancsak baloldali Nev Statesman ezeket írja: Valóban szükség volt arra, hogy azonosítsuk magunkat a Bulgária, Románia ás maayarország politikai ŐnáiíúsitáSa ellen kinyilatkoztatott amerikai tiltakozásokkal és valóban versenyre kellett kelnünk Byrnes amerikai külügyminiszternek a parlamentáris demokráciához, mint egyetemes- atfgyirhez való alaki ragaszkodásával. Bulgáriában ás Romániában való'-aban képmutatással határos & parlamentáris kormányzás helyreállításáról beszélni. Bzekr nek az országoknak sohasem volt parlamentáris kormányuk, sőt még a törvényelőtti és polgári szabadság sem volt meg. Itt csupán a baloldal leplezett diktatúrája vagy pedig a jobboldal leplezetlen diktatúrája között lehet választani. A New Statesman arra a megállapításra jut,j hogy ha, mint Bevin helyesen állapította meg, a gazdasági tényező az alapvető s ha a gazdasági- ás valóban szociális újjáépítés nélkül a politikai szabadság csak szólam mered, akkor bizonyos, hogy s parlamentáris demokrácia határai - legalábbis az elkövetkező néhány évben - nem terjednek tul frágán és'Beoson. Osak Nyugatwjgurópában remélhetjük & parlamentáris kormányzás heiyreá.Ui* ta'sat ás a szociális demokrácia*felépítését a legközelebbi "jövőben. Itt Bevin gazdasági ós politikai elvei helyénvalóknak bizonyulnak. De Délkelet-Európádén veszélyben forog Bevin politikai formalizmusa, nemcsak azért, mert szembeszáll Oroszországgal, hanem, mert megakadályozza azt a gazdasági és szociális ufjáopitlst, amelyre sürgős szükség van. /MTI/ ._