Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. augusztus/2

1945-08-20 [0017]

Kí/üyZ Bán Antal iparügyi miniszter iparunk jelenlegi helyzetével foglalkozva beszámolt azokról a rendkívül súlyos veszteségekről, amelyeket a magyar ipar a háború következtében elszenvedett. Hegem iitette, hogy a szakemberek hozzávetőleges becslése szerint a kiesés 30 százalékos, azonban ha ezt az általános vonalat figyelmen kivüi hagyjuk ós közeiről nézzük a "dolgokat, akkor bizony s kiesés a rombolás, pusztítás és bónitás ' következtében eléri a 70 százalakot is. Az ipari újjászervezés a felszabadulás után elsősorban a munkások müve volt, aiik elvégezték E romeltakarítást. Az üzemi bizottságok megalakítása is erro az időre esik. izek a bizottságok a termelesbe való bekanosolddás ukat igen komolyan vették ás ez első időben sok mindent elvégeztek, ami nélkülük aée sokáig váratott volna magára. As ipar inditasaval kapcsolatos nehézségek az első pillanatban olyan nehéz xeladatot jelentettek, amelyek szinte meg)ldhatátlannak látszottak. Ma már legyőztük RZ e-isc nehézségeket. Iparunk nagy vonalakban felvázolt legsürgősebb feladata a vasút helyreállítása, a mezőgazdasági eszközök előállítása és az épületek helyreállítása voit. A magyar gazdasági életnek azonban nemcsak újjáépítési problémái vannak (Sriasi feladatot, illetve terhet jelent a jóvátétel teljesítése is. JU egész jóvátételből 82 százalék terheli az ipart ás csak a fennmaradó rész terheli gazdasági éle tünk egyéb ágait. Iparunk megindításánál 3LZ államkasszát kellett megnyitni ahhoz, hogy iparunkat pénzzel, illetve hitellel tudjuk ellátni. Bz a kérdés annakidején sokat foglalkoztatta gazdasági eletünket. Különösen a hitelek visszafizetése kérdésének rendezése okozott nehézségeket. Egyelőre másfélmilliárd penge az sz összeg, amit a kormány erre a célra megszavazott^ véleménye szerint azonban ezt az összeget -Jelentős mértékben felkeli emelni, ha iparunkat talpra akarjuk alliteni* Az árpolitikáról szőlva megemiitette, hogy mindinkább megnyilvánul az a vágy, amely az országot normális gazdasági állapothoz kívánja juttatni. Ezzel kapcsol tosaa rámutatott arra, hogy még tisztázatlan*tényekkel, állunk szemben és még mindig csak az útvesztőkben való bolyongás ez, amit sok területen teszünk. Ipari téren például - munkás bőrével állandó versenyfutásban van az infláció után és nyugvópontra 'üttetni ezt • kérdést csak akkor lehet, ha a munkás ellátását hatpaáM áron biztositani tud'uk. ismertette azokat a nehézségeket, amelyekkel az ellátás aerén az utóba időben meg kellett küzdenünk. Most az á '/eladat vár ránk, hogy ez idei termessel, amely nem tul nagy, biztositruk ellátásunkat. Megemlítette ezután, hogy müködo üzemeinkben csak féleannyi vasipari munkás dolgozik, mint amennyire szükségünk lenne. A munkaerőkiesés legfőbb oka az, hogy a németek és nyilasok a szakaun-' kasok igen jelentós részét Ausztriába vagy még nvugatabbra hurcollak* fLeses mutatkozik azért is, mert toksn a feketepiacon igyekeznek sokkal lelentJseüo jövedelemhez ;utni. Most mar azonban a béke felé halad a •*£ag, az események homlokterébe mindinkább a békeszükségletek kerülne* és a béketermelésre való áttérés, amely körülöttünk megnyilvánul, olyfen visszahatással lesz a magyar gazdasági életre, hogy abb?.n bizonyos sziiardulasi folyamat következik be. /íoly^köv./