Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. július/4

1945-07-30 [0015]

Hogyan látjé*. az exngol sajtó az uj helyzetet. BXa Ku/ku/B 1 London, július 32. A v eárnapi lapok érdeklődósénak olótoréban különbőz* kérdések között elsősorban a választás eredménye áll. A szooilistn New Statosman and Netion óbbon az egy mondatban foglalja össze véleményét: "Az an*ol nép a szocializmus mellett foglalt állást." A nagy elterjedtségnek örvendő Reynolds Nows Így irt: •Nagybritonnii férfi és női választól felhatalmazást adtak ez uj kormánya k arra, hogy békében ugyanolyan gyorsasággal és ugyanolyan minőségben építsen, házakat, mint eriilyen gyorsasággal és minőségben a háború alatt a heroíccesik készaltok. Külpolitikai téren az uj kormány feladata frz, hegy Nogybritumiát élére állitsa azoknak a nemzőtöknek, amelyek Európában í békés haladásért küzdenek. A munkáspárti kormány aiv~tnlbí? lépésével ogyszersnindenkorra kiküszöbölődtek még a csírái is u Szovjetunió és ^agybritannie közö' felmerülhető nézeteltéréseknek, AZ angol nemzet pedig mind kevésbbé fog emlékezni Churohillre, a konzervatív ve érre, de annál élénkebb* emlékezik majd Churohillre, & nemzet nagy háborús vezérére** A liberális Observ^r első oldalán közli »Liber >tor* vezércikkét, amely szorint a választások eredménye nsa is annyira a: angol választópolgáré ágnak a szocializmus melletti általános állásfoglalását jelenti, mint inkább annak c ténynek e megállapítását, hogy a lakosság túlnyomó része a B»--i állapotokkal nins megelégedve* A lapok igen behatóan foglalkoznak a potsdami érteke lettel is. Az Observer 8 a érint az értekezlet aóg legalább tíz napig ha nem tovább tart majd. Igen figyelemreméltó az ugyancsak liborális pártállási Spectatornak az a megállapítás* is, «onely szerint a San Francisco él Potsdam között lezajlott események tisztán megmutatták, mennyire eg; értelmű módon lépett rá 3 világ túlnyomó többsége a gyakorlati nemzetköziség útjára. /láTl/ •Legyünk okosabbak a németeknél.* u fh/lz/B 1 Pozsony, július 89. Srámek miniszter a Brünnban megjelenő Károdni Obrod? ban "Bi'-tonSágunkról'* címmel a következőket írja: A németek kérdésének végleges megoldás-: nor.es k a mi érdekünk, hanem valamennyi európai nemzőt biztonságának kérdése is. Be nem ekarjuk őket megkínozni, kiéheztetni vagy agyonlőni, ahogy ők tették Ó ligázott nemzetekkel, más megoldási lehetőséget kuli találni. Merőm állítani, hogy naza lennénk érdamesak kivívott szabad Ságunkra, ha nem tudnánk ..• jobbak és okosabbak lenni a németeknél. " * Valamennyiüket kitelooitjük, bármilyen bünt követtek is ol / az ártatlanok száma nagyon csekély lesz/: kitelepítjük Őket, de jő messze határainktól.