Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. július/4

1945-07-28 [0015]

/3. Szabd Ferenc eladásának 1. folytatása,/ Hy/Bu A szövetkezeti szervezet, amely a ault hagyatékából ránkEl&radt, a-mólt politikai rendszernek gazdasági tükörképe és mint" ilyon nem* alkalmas orra, ^og^ az uj gazdasági rend alapjául saol- '" gáljon. A hivjitalps és lelolcs gazaaafisi politika mindezek ellenére kénytelen e foleÁiás sxervezetéket továbbra ÍB szerepeltetni a gazdasági politikába**', mivel esidószeririt ez es egyetlen olyan gazdasági szervezet* aaely az asonaal jelentkező''' föladatok inegolóisára maris felhasználható. Azonban o szerve setejj különösen az agrárvonalon a gazdasági reakció előfeltételei, esirt annak ellenére,/ ho£/..'Pillanatnyilag nélkülözhetetlenek, az átalakítás súlyos operueiojaalá kell hogy kerüljenek* A jövőben szövet kezeteknek csakis ott szabad keletkezniük, ahol égető szükség hajtja az embereket arra* hogy helyzetükön akár a terelésben, akar a beszerzésben, akár az értékesíti ben társulás ut^aa segítsenek. A gazdasági szüksésszerűségen tul természetesen" politikai és torsadaiwi ölöieltetelei f is vannak annak,"hogy valamely igazi mozgalomba beillő szövetkezetek keletkezzenek. Azoknak"" a gazdasági egye Böknek, akik ölotkéoes^ssövetkezeteket ekarnak"létrehozni, megingathatatlan osőuorttuoatfeáL' ...li kell rend elkésni ok", Eart osak as ilyen határozott" osztály tudattal rendelkező ; epedek túrnak minden romantikától mentes, saját irányítás alatt álló* és osak a szövetkezetbe tömörültek önvédelmét szolgáló társulást létrehozni, '•Jelenleg a gazdasági, poliü kai és társ aO. almi' clo tünkben egyaránt megvannak azok az eloícltetelok, esélyek az ígazl szövetkezetek működését eredményessé tehetik. As áilWatitkaT ezután aZ igasi szövetkezetek alapelveit\ ismertette és howasulyoztá a" szövetkezeti életben negnvil'tf.nülo* demokratikus jellemvonást, mely szerint a szövetkezetekbe* as üzletrészek száoátdl függetlenül a tagok sz&aáacz'igazocik a BSV vatosság* A oolgári liberális szövetkezeti mozgalom a kapitális- " mus tul Éapás a inai: megszüntetésére törekszik, de óvszerei és formai egyaránt a kapitalista c-azdasági rend alaoele»eiből épülnek fel. v A polgári szövetkezetek fesMt'a fo-^asztók, a termelők vagy a' g«zV öak önként alakit ctt rartelijei e*z üzleti eliérdéllel szénben, A fasiszta szövetkezeti moaLaoloir a fasiszta politika szellemé bon saár elveti a társulásnak feltétlen önként 03 alapon vold létrejöttét és bi2onvos-termelési óqazatot felölelő gaz-iaságolait kényszerrel paronosolhakbo. a szövetkezeti köretbe, Ha ezeket'a szövetkezeteket kivételes joggal felruházzák*, akawr* EDgasttletett az egykéd, amelyet nem kall .külön jellemezni. ámig a polgári es fasiszta szövetkezés nyomán csudán önálló gazdaságok szövetkezetei alakulnak ki, addig a szocioJUs*ta szövetkezeti mozgalom szövetkezeti gazdaságokat hoz létre. A szocialista szövetkezetek az " egyenrangú kooperálás elvének megvalósítását'tehát közös szövet* kezet i. gazdaságon belül igyekezne^megoldani., • ' , -> /Folyt, köv./