Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. július/4

1945-07-28 [0015]

Rien lot-ván 6r. igeizsá^üoprmi:^ostor életrajza, :.ly/:::r. 15 Kies I^ívoín űr, született 18S5-ben Küngőg /Tesaprén megy©/ kÖRsésben* Középiskolai és eltérni teö^mdnva^it Budapesten végeate és ogyaopAeuk itt tett tigy-viáq'i vizs«dt is. Egyetem hallgató korában a. Gcáilei Körnek, wajd kéaéebea a Tar sadalomtudamányi tfibrsa­**í&ok. volt tasídi As clsé vfclcíglidtsoiv.ban mint főhadnagy vett reszt, hadifogságba került ahonnan még 1918 június lovában hazajött 3 itt résztvett ss 1918-1919-03 forradáL.l moegalmajcbsm* L \ j 1919-ben a Icösoktcftásügyi r»ápbistosq«ia pártiskolai életadója, A íornadolom után pár hányig géssben : • ,.T tartózkodott, majd visszajött 3 ügy­'••vádi irodÁt :r/itott. ; rl 1924-^1 ismét bekarcaolóaott a politikai életbe- mint a 3Z0üiáldemokrata párt tagja, aaelyban különögea az ok­tatflp terén működött, b tartott 192£*fean 1 •-.•• először előadást a fösizwu3ról "Möchiaveű-11 és fctasselini/ cinmat,1935*-ba6i part vezető­ségi tqg f maid 1943-ben a pártelsickaégnok tagja lett. 1Q44 március J$~éxL elment hazulsúi, mert mind a német dsstape, •'dna Kain létarók többször keresték s csak Best tél szabadulása után 1949 január 21-ón tárt ismét haza . bskapegoldöTa újból a partnozgcZomba• Tagja lett a Bu.la^eaftl I/omzetá Bizottságnak, sJs ot&3 Albizottságnak, majd a szökearfevarosi törvényhatósági bizottságnak 03 az Ideiglenes nom­zetgyoléanek. Jogi cikkei jelentők nog még az B1G& világKaboru el&tt a oostu-donányi Közlönyben, a világháború után po.3i£ tudományos cikksi a "gzocidlizwusbsn" amelynek fórittafeataraft volt ./í-lJl/ Az an§el rádió va uj kormány feladatoiröl, Rlf 1 B/Bj/Oe p X 0 n 1 0 nJjxlius 33» A londoni rádió külügyi szóvivője hosszas érte­kezesben asáwál be az cxn? ol választásokról. A v&LasZtasi küz­dalniekben indult két párt közül az egyik égy tisztelt saeraely iség­hez kötötte val<asi5tasi .reaényeit ,mós ik pedig a programijával kttz.­dött. Ax angol közvélemény a progranmot választotta B ezzel be»­bizonyít*tta peÜtikai érettségét, " toasuljoaza a külpoli tokai sz^vivŐ.Hogy Ohurchill­nek népszerűsége és személyének tekiatélye csorbítatlan és tovább­ra is k.-v. laÉiaa mint a leona&yobb angolok egyike eJL. az. an^olek szikében* Nem felejtik cl,hogy 1040-ál évek háborús re­zére UhuTchili veit.- A kenzervatiT párt veVbasztasi gyűlésein ország* aj^rte sokezei' jfSanyi tö^eg gyűlt asiz* ifcogy megtapsolja Winsten Churchillt. E3 a ttfusg azonban náhénynapes gondolkodás után «\ másik pártra, adta le szacreimtat, A Sfecjóaestsű' au&rdion regBeli kondása hangsúlyozza felytíttja a. azóvivS, - begy a/petitlkai vél-<ssaár& más sehol sem,' nyilvánult meg tlyon őszintén,mint éppen az an.?p 1 *83bisztasakban, ívle^lepetést csak,az#k szán^ao. hozhatott, akiket megtévesztett a hagyományos a«gűl türelem es iqy mindé;'! angolt konzervatívnak ne-zett, /fogaetlcn J /Folyt-köV

Next

/
Thumbnails
Contents