Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. július/3

1945-07-19 [0015]

A Szovjetunió cukorrá TR~ terme ló se„ HJfo Cs/Mn/3m 5 H'o s a k v a, július 18'. A" Szo^e tuniőbaa a cukorrém tertoé sterillé te aa elozo esztendőhöz köm st 132.000 hektárral növekedett. A termééterlilez az , idén a békebelinek 75 százalékai érte el. A háború előtt a Szovjetunió cukorrépatermelése az elsd he^on,állott a vil.-.gmj csaknem mégegjszer anrát termelt, mint az H-^esü'-.t illanok. A cukorrépa termés területe a háborúban nagyrészt náme t'.ae ázállás alá kerül ás eresen megsínylette t a németek laszti tájait. Az államtél balett segítséggel a kolhoz-gazdasagok mégis nagy eredményeket értek el a terme les r.olyreállitásajan. üost á Szovjetuniónak ol;->an-vidéke in is termelnek cukorrépát, ahol azelőtt ez* zel a'művelési ággal nom foglalkoztak* /MTI/ Film a németországi segitő-akcióról. Q By/Go/Bm 5 I- o n d o a, július 18. /%uter/ , n , Bern adotté Gróf, a Nemzetközt Vöröskereszt e .Tnóko filmet készittotett németországi segélyakcióiról. A filmet most hittak olő és első bomutatéja során jelen volt az angliai svéd kövot is. Te kin-' tettel a filmképoken jelentkező borzalmakra, a követ nem tan^ácsoija, hogV azt gyeniéDK^icbgfcotUol: ós nők megtekintsék. Még nem történt aönes, vájjon a £ilmot zamutat jak-o az afgol kózönségaok. /líTJ/ « A balkáni államok helyzete. R14n MJ/Co/Bn 5 Moszkva, július 18. A moszkvai rádió •himagyarázőja foglalkozott a oalkani államok helyzetével s az itt élő népek ellen inditott reakciós hirverés hazugságai val. A demokrácia ellenségeinek ninos invükre az a határozott •demokratikus folyamat, amely a balkáni államokban mog figyelhető .Ezeknek • £z elemeknél; nem* tetszik,négy a Balkán-félsziget államaiban, Jugoszláviában,, Romániában és Bulgáriában olyan kormányok 7annak uralmon,~,amelyek a nép telise bizalmát elvezik.Ezel: a kormányok mindent elkövetnek,hogy va lóbaö a nep érdekeit szolgáliák.A Balkán-félsziget ersz^ai szorosan'együ akarnak működni a Szovjetunióval, amelynek dicsőséges hadserege szabadította fel okot a nemet fasiszta rabló-uralom alól. A reakciósok nem tudna belenyugodni,hogy Balkán többé nom puskaporos hordó, hanom v béke és a biztonság fenntartója.A balkáni népek tudiák,hogT közöttük a gyűlölködést csak ízért szították, hogy megosszák, őket es igy könnyebben la igázhassák. ( A reakció még azt a nevatségos állítást i s megkockáztat ja,hogy" ezek bon az országokban egypár t-rondszer uralkodik, ogv oart narancs uralma alatt élne A tények megcáfolják ezeket az állit ásókat. Vegyük például Románia helyzetét.A nemzeti demokratikus frontban ben no találjuk a szociáldemokrata pártot,a kommunista pártot,az Ekés-frontot,a hazának szövetségét.:: szakszervozotok' szövő tségét.Sőt, nemrégiben tartotta gyűlését a nemzeti bzabadelvü r>áKt,amoly podig nem is tagja a demokratikus frontnak. /Folyt.kör