Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. július/3

1945-07-18 [0015]

a Pravda Szilézia g; ár iparának föllendüléséről. Taf Bl/Bm/5 H o a z k v a, július 18. /TASS/ ; . • ZaszlaVszki, a Pravda ismort munka: arsa látogatást tett Kat^íoTico lengve 1 városban, üt járói o sokét írja lapjában: Longyelarszagnak most minden lene tősen; o aefpran arra. hogy rövidesen nagVmérxókben fojáett .gváripari állam logyon, A Vörös Hadsorog győzelme elsöpört minden mesterséges Latárt és visszaadta Sziléziát a, langyol népnek, Broslau most már megint iíroclatf, Oppeln pedig Opoljo es igy tovább* loivvclcr szeg történelmi fejlődésének termé saoto3 utiai nolyroálltak. A szén es a fémok között hatalmas vizi és földi utak nyíltak mog. Egyidejűleg létrojöttek azok a politikai feltételek is, amelyek mellett a lengyel közgazdaság vó:?ro a langy ol nép javát szolgálhatja. Eah a Vörös hadsorog gyors tárnádé h adj árat ának,ozt a nagyon gazdag v iáé kot mog lohotott montoni a"pusztulástól. Knt/tov/ioébojn a gyárak sértetlenek" maradtak, a szerszámgépük ós a bányák felszóró lései megmaradtak. A longyol hány ászok és fémmunkások önfeláldozó szollombon küzdő ttok a nómotok ellen, hogy megóvják néolik vagyonát,'Ez tette lehetővé, hogy a gyárakat és bányákat njom'oa.n Üzembe helyezzék, A Katowicétől nyugatra odacsatplt területeken a lengyelek sok elsőrendű és korszerű kerefoaezéssel ellátott német vállalatnak is birtokába jutottak. A háború előtt ezeknek a Vállal* kozásaknak termelőképességét távolról sem használták ki, a termelés lassan fejlődött, szinte vesztegelt. A németek Kat,t6wice elfoglalása után • nem ruháztak be semmit, csak a régi üzemekből piésélték ki, anit^ lehetett. A háború előtt "bizonyos üzemek és gyárak nem is működtök es"a háború alatti rablógazdálkodás tönkretette íar^relarsz/ö ipari alapj/t". Most, hogy egész Sziléziát visszaadtak a lengyel népnök, az inar gyors fejlődés előtt áll. A nagyipart és a nagyobb bányákat a lengyel koimáir rendelete nacionalizálta. Alá vannak rendelve az iparügyi"miniszteri umaak, amolynok élén Hiiary Mino áll, a képzett közgazdász. Az ipar ereiméryes munkába fogott a kormára- tervo szerint. Gliwicébon például a bányaipar hat százalékkal, Mikolowban 15 százalékkal többet teljesített a ravatala: tervben előírtnál. Az acéltermelés megközelíti a náboruelőtti szinvonalat. Zaazlavszki fölhívja a figyolmet arra, hogy a lengyel kö^azdacág uj vezetői még küadonök bizonyos neházségőkkel, mint. például a saállitás és az értékesítés torén, de a*munkaviszonyok és az elblmezes terén is, E nehézségek leküzdésében a Vörös Hadsereg és a Szovjetunió sogitségo fontos szoroshoz jut. Eokró l-f okra megszervezik a saállitást, megnyitják az utakat. Erivojrogbél vasércet szálli-' tanak Lengyelországnak, Lengyelországtól viszont szonet visznek kolo^tro^