Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. július/2
1945-07-16 [0014]
A üosfckiFfti c.'^iá lfc's , yarcrszá s gről• m.i ÍÍT/ÖU/ K*m 1. M o s z k v a , JnliuS 16. A mo- zlcval rádió sze jeleire je Fjodorov Nikoláj cirkát közvotitet A legutóbbi hónapókban - irja Fjoóorov Nikoláj - a Magyarországot környezd térülőtökön égése sor olyan esemény történt, amely minden te'-ríKtetbon .íeövezóen hat ki a magyar dámokra oia fejlődésé re. Romániában ügyre jobbon megszilárdul a Grcza-párt demokratikus kormányának helyzete A koránynak az Erdélyben élő ' Jelánt63 magyar kisebbség jogait tipztéletben tar tó politikája negy megelégedést keltett Magyar/országon és lehatővé teezi a szomszéd román és magyar nép íofcozottabb reményekre jogositó baráti közeledésé t. Lengyelországban meg alakul t a nemzeti egység koraányn, amelyet e Szovjet-Unió,nagy szövetségesei és egész sor más állas: elismertsk A magyar és a lengyel nép történelmi hagyományokon alapuló barátságát tttoat még szilárdabb alapokra fektetik.Mind két országban ?eegvalósult a "fcaőexüOkráoia. A két népnek hasonló a külpolitikai törekvése is; saac-es baráti viszony elsősorban Szovjat-Unióhoz,vaieialnt az egyesült nemzetek töboi orozágaihoz, A demokratikus Jugoszláviában s nemrég térvényben biztosították a Szövétség népeinek jogegyenlőségét és a naazeti kisebbségek jogait.Jugoszlávia és Magyarország áeewke-a tikus ifjúsági szervezetei ffii> vendégként jelentek meg a :-ét orezág ifjúsági gyűlés in. Az ifjúság va'ljalta magára a kát nép k«zti baráti viszony, meg terem tó.s ének kezdeményezést, t. A magyar döBiotarácia jövője szempont jánól mégis legfontosabb oseaiénj Kárpát-Ukrajna egyesülése az ukrán-szovjet k^zt&raasa'e^al és egyúttal a Szovjet-Unióval.Magyercrszágnak most tobbszáz kilométerre nyúló közös határa ven a két világrészre kiterjedd Szovjetunióval.Az,hogy ICárpáí-Ukra jna népe kivánsásánal; teljesítésére két ország, a Szovjet-Unió és Csehszlovákia berátilag meg tudott egyeznie példátlan esemény a történelemben éy uj, biztató, korszaknyitó cselekmény a szabadsága arotő emberiség történetében.Kárpát-Ukrajna egyesülése a szovjet népek oaaláő( jávcl felbecsülhetetlen jelentőségű a demokratikus útra lépő Magyaror-oság 'szájár*. A német fasiszta reakció veszélye már nem a)l fenn és Mi~^yerú9r9 adtot mindéu oldalról olenjokratikus országok v.:-szik körül. IZ a i&ny nemcsak fokozza a magyar demokrácia fejlődési loható'eógeit, hanem ezen túlmenőiéig, kétségtelenné teszi biztonságát, egyúttal tizonbin nagy kötelezettségeket hárit a magyar demokráciára. ÍTémetcrszág után talán Magyarországon terjedt el legjobban a fasiszta fertöze'ii.Éfjpen ezért Magyar országon kell a legnagyobb eréllyel folytatni a faeiszta elemek maradványainak kiseprését.A ni-gyar demokratikus sajtó közleményeiből látbató T hogy a takarítás nem mindenütt indult meg és nezn mindenütt folyik, kellő ütemben és alapos3ággal.Az államaiét igen fontos ezsrvezeteiben o';t ülnek,ha nem is az exponált fasiezták, de dtt vannak azok pártfogói .Ha ez nem igy volna, nem járhatnának me ia szabadon, olyan (SíWberek, akiK a reakció idején működte*. Ha ez nem igy volna, má3kép működnének a nópbir óságok.Ha az nem igy volna,nem mernék ez ejffiőfoku hatóságok egyes tisztviselői rómhirekie 1 megfélemlíteni a faidhö'zjuttat*t perasz.tssgot. Magyarországnak minden erőfeszítést meg kell tennie arra, hegy elvégezze a tisztogatást háza táján ás félre tegj-on az útból minden akadályt, amely az ors'dás demokratikus felépivasét jBátolje.A szemezódos demokráciák bizalmára csak olyan Magyarország szá.uithat^amely lépést tart a szemeződ derrtekraciák felépítésével és vaserétlyel és következetességgel ég t-t fel mind c-n öiaat, amelyen az. országot a reakcióhoz, i'i. tarolhatnék vi^sz-. /kri/
