Külföldi-Belföldi Hírek - Bizalmas Tájékoztató, 1945. július-október

1945-07-13 [0024]

Biz al m a a. t á i é k pz t a t ó ... Budapest, 1345. július 13. 18. szára A magyarországii romániai és jugoszláviai szlovákok küldöttsége Pozsonyban. Fa/Fa/Sa/L4 lüim Pozsony, július 11. <g „

agy Kedden, július lö,-én kezdődött <a%g)donverés a szlovákiai sajtóban a magyarországi , romániai és jugoszláviai szlovákság visszatelepítése érdekében. "A magyarországi, romániai és jugoszláviai szlovákok haza kívánkoznak", "Haza, haza" hangzatos dinekkel a kült'hbc*ző cikkek jelennek meg s ezek közül néhány már utal Gyöngyösi. János magyar külügyadniszter tiz nappal ezelőtt elmondott beszédére és as alföldi szlovákok hüségnyil atkozatdra. A NAR032ÍA OBRODA, a szlovák Nemzeti Tanács hivatalos lapja keddi számában "Magyarországi, romániai és jugoszláviai szlov%mnk haza kívánkoznak" cim alatt beszámol arról, hogy a magvarországi, romániai és jugoszláviai szlovákok dr. Lettrichnek és Smidkének a Szlovák Nemzeti Tanács két elnökének közös emlékiratot nyújtottak át. Az emli^ tett három ország szlovák kisebbségének képviselőiből álló küldöttség Pozsonyból Prágába utazik, hogy a szlovák kisebbségek Magyarországból, Romániából ás J ugoszláviából való kit elénitősének részletkérdéseit a prágai központi kor:-iánnyal megvitassa. A NAItOÍ>NÁ OBBODA ezzel kapcsolatban megjggyzi, hogy 9 küldöttség pozsonyi látogatása és küszöbön álló prágai utj a, Valamint a külföldön kisebbségi sorsban élő szlovák testvérek közös kívánsága a legjobb válasz a magyar külügyminiszternek ezt a kérdést érintő nyilatkozatára, valamint arra a hűségnyilatkozatra, amelyet "valamiféle Osiaki János, egy Ihrorcsák szabású ember" tett a magyarországi szlovák kisebbség nevében. A Szlovák Htagsti Tanács két elnöke fogadta a küldöttség valamennyi tagját. A magyarországi szlovákok nevében Irancisci, békéscsabai evangélikus lelkész szólalt fel„ A magyarországi szlovákok mondotta - Szlovákiába már néhány héttel ezelőtt kisebb küldöttséget küldtek, amely hazatérése után komoly munkát végzett. Összeirt a azoknak a szlovákoknak a jegyzékét, akik haza akarnak költözni Szlovákiába^ Száruk körül£ belül tizezor, Pitvaros, Ambróz, Albertfalva, és részben Konló s szlovák ™ lakosságáról van szó. Prancisci kifejtette, hogy azokról az indokokról, amelyek a kiköltözés mellett szólnak, nem kivan részletesebben beszámolni. Nemzeti, történelmi és kulturális jellegűek. A történelmi indoka, a legkomolyabb és legfontosabb, mert a szlovákság elődei kétszáz évvel ezelőtt hagyták el a Csehszlovák köztársaság területét, az utódok pedig haza akarnak térni véreik közé. Í3e még ha ezek az indokok non is lennének meg mondotta Francisci - ni haza akarunk térnij az erős akaratunk. Az uj csehszlovák köztársaság a csehek és szlovákok közös hazája. Követeljük, hogy vonatkozzék ez azokra a csehekre és szlovákokra is, akik eddig elszórtan éltük a széles világon s elnemzet lenedé sre voltak ítélve, A jugoszláviai szlovákok nevében dr, Seprák szólalt fel, A többi között ezeket mondotta: Amikor ennak a kívánságnak adunk kifejezést, hogy visszatel epedhessünk Szlovákiába, nem olyan okokból teszszük ezt, mintha a testvéri Jugoszláviában non éreznék magunkat szabadoknak, mintha itt üldözésnek lennénk kitéve, vagy mintha nem volna megadva a lehető3ég kulturális és gazdasági életünk ápolására. Tesszük ezt egyszerűi en azért, mert a külföldi szlovákság vágy-Alak m«gfel«l6en mi is haza/akarunk terülni. Ezt az elhatározásunkat nem szabad ugy értelmezni, mintha Jugoszláviában .,. elégedetlenek lennénk. /folyt, köv./