Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. június/1

1945-06-10 [0013]

Eö/Í?3 /Yásáry Iatfffa Köi4b«sz*i.*iek II.folyt,/ - Az autonó:űáknak a k^ruáiijral etyzhautfbar kell al­I Járniok. Ma. amikor az érintkezés lfchetáscgc a ridokkol adva van, ráülhető, nogy az önkormányzatok aV»atók#{gl»t»iifcet n«a fogják az adóztató főhatalomtól függetlenítve érvé*|tsit«iii# - A háborúi karok reftáeséslutk kérdésében felfogásom az, hogy a károk a nemzőt egyetemét, nem az egyeseket érték* i*em vol­na igazságos, hogy a károkat a véjLetlen ajaszelya azerlat csak egye­sek viselnék, mig mások a véletlen kegye iaomán meatesitlnének. Jfgye­temosen ós a vagyon arányában keli viselni a ká>#>fcat# - Nem szépítettem a uelyzat képét, A valóságot igye­koztori megmutatni, de azzal álhittel, nogy a magyar föld a magyar munkával megadja mindazt, ami. a magyar nemzetnek kell. /MTI/ • A szovjet álláspont a gyarmati kérdésben. Ta Bk/P2 Moszkva, június lo* /TASS/ A A Pravda két legutóbbi számában közölte Leontyev ismert közgazdásznak a gyaraati gondnokság kérdéséről *«t cikkét* A cikkird kiemeli, hogy a szabadságszerető népeknek a nauzetlsüzi támadó szellem ellen vívott küzdelme ujabb lökést adott a gyarmati Világ ab­beli törokvósénok, hogy kivivja a nemzeti függetlenséget* A nvilntkozat a szövetséges nemzetek háborús céljairól, amelyek közt szerepéi a nem­zetek joga a szabadságra és önkormányzatra, "élénk visszhangot keltett százmilliók szivében* Másfelől a gyarmati kérdés gyökeres uegoldása nag)^ jelentőségű a háború utáni biztonság szempontjából is, mert a gyarma­tok, amelyek egyrészt nyersanyagforrásul, másrészt piacul ós tokebefeki*. tetési övozetekként, valamint fontos hadászati támaszpontokul szolgál­nak, a hatalmak gazdasági és politikai versengésének színhelyei, A cikkíró utal a szirlai es libanoni eseményekre, amelyek - hogy a kül­földi sajtó kifejezését használjuk - kőolajtól büzlenyk. Leontyev ezután rámutat arra, hogy a gyarmati kói­dés háború utáni megoldásának gondolatát már a nárom nagyhatalom kül­ügyminisztereinek 1943 októberében Moszkvában tartott értekezletén felvetették. Az amerikai javallat egész gyarmati kérdést felölelte' és az egyesült nemzetek egvik céljául valamennyi gyarmati nép függet­lenségét jeltntottrt ki. A szovjet küldöttség helyeselte az amerikai' előterjesztést, de brit részről tiltakoztak annak megvitatása ellen*, Több mint másfél év telt el azóta. Uost Sanfrancisoó ban szőnyegre került a gyarmati kérdés, soackal szűkebb keretek között, mint amilyenek közt az 1943-as amerikai javaslat mozgott*. A mostani tervezet nem vonatkozik minden gyarmati országra, hanem azoknak csupán szük csoportjain* A Szovjetunió álláspontja ebben n kérdésben teljesen világos ós abból a s^ovíet állán által képviselt fűelvből folvik, hogy minden neninetnek jöge van az Önrendelkezésre és a teljes' függet­lenségre. 4 szovjet küldöttség az általa legelfogadhatóbbnak ítélt .amerikai tervezethez benyújtott módosító indítván vek ban fejezte ki elvi álláspontját. /Folyt.köv,/

Next

/
Thumbnails
Contents