Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. május/3

1945-05-19 [0012]

Tagja lehet-e Svájc a világbéke szerveseinek? 3 Bk/m/liav San í r a »H i s c o, május 19, Stanley Buroh Bsr.ter tudősito jelentése szerint ezt a . t kérdést te ttok fel az értekezleten? Tagja lehat-e Svájc, avilág logbt'ke szere több r-omzoto a béke szerve cetnek? / Ugy tudlak, hogy a francia küldöttség kivanja annak Á kikötésnek felvetőié tá világbéke alapokmányába, hogy a világezer/ vozet tagsága összeférhetetlen az állandó somlegescóggcl, Ez a kikötés Svájc kizárását jelentené a vilfígs sérve zetből. - bár a nagy hatalmak már régé ta elismer ték ea orjaag állandó semlegességi politikáját, 6vá]c semleges súgóért azok a hatalmak kezeskednek^ amelyek a két világ* háborúban hasznosnak, kívánatosra!-: és áiiy^fitoö*^riekunek találtak azt, Izlandot, ezt a szintén hagvoi£an>w»4^semIegeS' államot is kizárná a béke'ssarve^st tagságából a javasolt irrre«£eaes. Itt ugy tudják, hogy'/ • határozottan ellenzi a cealotíeffsQlaaok felvételét a viÍrgsrorvazetliö• így a yranoiaorsaág 'Ital JavasöHJji^ kötés nélkül is kétséges lenne üv"'jc részvételénél lehetősége az uj békefenntartó szervezetben, A t^3sg ugyanis ama kötelozetts&^gel jót, .hogy a bekö biztosítására k.-.tóttal rendszabályokat is kell "lkclmazn.i, ami összeférhetetlen Svájc íllenac semlegességével,/?^!/ / a Szovjet Unió v \ Derűlátás a san franciscoi értekezleten* v. Q BI$/Hav S r a F r a a Í i b o o, május 19, • j. , , , Paul ö'.ott Ankine Reuter tttapsitó jelentése "szerint az értekez±ct beavatott köreíoea <ierí»latók abban a tekintetben^ hogy az öt nagyhatalom iue^yesésre iut a gyarmati népek függetlenségének kérdésében, Nsigybri Vonnia, Franciaország és az Egyesült Államok az alapokmány szövegezésében amellett '•annak, mondják, ki, hogy a vódöhatalíaaknak elő kell Jtoziitaniok a gyarmivti aá!>ek berendezkedését az önkormányzatra, A ÖzovjotunL, és 2&na szerint a gvarmati kormányok fő célja a ftjggetlenség áSgvaXtoit&a l«gyen. Megvitattál: azt a megoldási módot, hogy Nagybritannia, az egyesült ..llamok úf Franciaország járuljon hozzá annoz a sravjet javaslathoz, ho^y a Szovjetunió és lina is legyen tagja a felállítandó védnökstgi tanácsnak, viszonl ez utóbbi két hatalom vonj? vissza azt a Javaslatát, mely szerint r. gyarmati kormányok fő oólja a függetlenség megvalósítása logyen. Pénteken a bizottságban megegyezés Jöft létre aoban, hogv az uj nemzetközi bírósággal helyettesítik a jelenlegi nemzetközi törvényszéket, Ez a határozat megszünteti azt a nehézséget, aneJty abból-állt elő

A hogy a régi nemzetközi törvényszéknek olyan államok ig voltak tagjai, amelyek nem tagjai az •gveSUlt nemzetek szervezetének, Jtz éx tekazlet ftolyt adott a latin-amerikai küldöttségek indítványának, mely szerint a nemzetközi bíróság tagjainak megválasztása a közgyűlésen történjék, .íz eredeti javaslat szerint a nemzetközi biztonsági tanács nívsort terjesztene a'közgy.ülés eló, amely a javasait személyek közül választaná a-bírákat 7^1/