Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. május/3

1945-05-19 [0012]

/Kardél jugoszláv niniszterelnokhelyettes nyilatkozata, I oly tatás,/ Taf By

f

/P7 Ezek nem óhajtják Jugoszlávia népeinek felsZabaditását,~. néprajzi határain belül. ízek azon a véleményen tannak, hogy 01asz-~ országnak át fogják adni az északonlevő szlovén és horvát területeket azokért a gyarmati terület c-kért, amelyeket elvesznek tőle. " , Egyáltalán nem ellenezzük a.ftj. hogy az olasz gyarmatok népei visszanyerjék nemzeti ön ál léságukat, azt viszont elutasítjuk, nogy a Ju-~ liiszka Krajina szlovén és horvát lakossága, amely óriási áldozatom kat hozott ebben a háborúban, a szövetségesek oldalán vívott küzdá? mében, most ujabb nemzeti rabszolgasíg alakjában az afrikai néptörzseknél mostonább sorsba kerüljön," - Nem kétséges - folytatta Kardél hogy e saitéhadjárat mögött olyanok vannak, akik nem támogatják a dernokráaiat " és a kis nemzetek szabadságát} akik nem a ka rják véglegeseti felszámolni a fasizmus európai uralmának utolsó maradványait, Isztria és Szlovénia tengerparti övezetének jdéü légi helyzetéről a miniszter elnökhelyettes kijelentette, hogy e területek közigazgatását a katonai hatóságokon kivül polgári hatóságok is

w végzik, amelyéket a német megszállás'alatt létesült nemzet* ellenállási bizottságok tagjaiból alakítottak, Trieszt és Gorioa városokban, nem számítva a kül Kerül eteket, az olasz lakosság száns túlsúlyban van," Ennek következtében a polgári közigazgatási szervekben is nagyobb száma ban képvisel te tik magukat', l feiszabaaitási küzdelem kezdete fta alkalmazott testvóriségi.~egységi és egyenlőségi politika nem ad okot arra, hogy k-tségbe vonják az \iyJugoszláviánsk"azt a törekvését, hogy tiszteletben tartsa a tengermelléki olasz lakosság jogait, éppen ugy

r mint az ország* többi népének jogait, ' ~ " Kardél nyilatkozatához hozzáfűzte, hogy Jugoszlávia vissza akarja szerezn' azokat a területeket, amelyek, jogosan megilletik.-Nem tartunk igényt máséra, csak saját néprajzi határainkra. Jugoszlávia lakosságának osaknci tíz százaléka a jugoszláv határokon kivül élt. A szlovéneknek tobb nint 35 százaléka Jugoszlávián kivül, elsősorban Olaszországban maradt. Ez egyik főoka volt annak, hogy a fasiszta betolakodók ellen Jugoszlávia belépett ebbe a háborúba, Azt " az igszsígtalanságot kívánta helyrehozni, amelyet az elmúlt világháborúban Jugoszláviaiéi len elkövettek. r h miniszterelnökhelvettes ezután elmondotta, hogy Triesztet és Goricát erőszakosan e In emzeli etlenit ették. Megjegyezte," hogy Triesztnek Jugoszláviához való csatolása nemosak nemzeti és gazdasági érdek, hanem Jugoszlávia és Középé uró;. a békéjének biztositasi, t i s j elenti, & Az olasz támadók számára - mondotta Kardél Ti * eszt Balkán és Középeurópa kapuja volt. Egyetlen középeurópsi vagy balkáni nemzet sem egyezhet bele, hogy az olasz imperializmus Triesztet Európa e részének békéje elleni cselekedetekre használja fel, /folytatása következik/