Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. május/1

1945-05-06 [0012]

/ A polgármester rádióbeszéde. I. folyt,/ 0 Bm/4 Az egyéni kezdeményezést korlátozni nem lehet és nm is szabad, korlátozasoknak csak a kinövések ellen kell irányulnia, Nem tagadható viszont, hogy ma még sok kinövés van ugy az iparban, mint a kereskedelemben, amelyet le kell majd nyes ügetni,'De akad-e olyan iózan kertész a világon, aki a fel burjánzó vad hajtások lenyesegetése noiyett magát a termő fát is igyekezne kivágni? Természetesen mindiz ne,, azt jelenti., hogy a közületnek, közcio abról f magánok a székesfővárosnak a auiyát a gazdasági él a t ben. kezdem ínyezásét a munkában és az alkotásban la lehetne, vagy ki szabad •aina kapcsolnii A legelső teendők közé tartozik az ipari élet újjászervezése, á szörnvü rombolás, amit Budapest elszenvedett, a fizikai munka jolo ítőségét ...ég Jobban megnövelte, leg kell tehát találnunk a fizikai -.unka megsze rvozes ében azt az egyensúlyt^ amely télies mértékben írt ékelve ás kellő módon meg ia fizetve a fizikai munkást, a szellemi munkán ?k, oz egy óni kezdeményezésnek és a szervezésnek is tag torét biztosit. Az ipari üzemekbe r uj szellem fog érvényesülni, A munkás részesének érzi . agát az ipari üzem termelésének, befolyását orvom'-.siti a nfunkerednényo és használhatósága erdekében, iu ind ennek y

*&~i :

'cl 1 azonban megtörténnie, bog? a munka f egy elmet és az egyéni kezd a ényezóst, a vezetésben különösen nélkülözhetetlen gyorsaságot és hajlékonyságot ne korlátozza, Bedig a vidék.- az egész ország megélhetésének alapja, g zd sági életen;!: fundamentuma volt. Hiába próbálunk" azonhén az ellec Küzdeni, Eogv Budapest legyen a magyarság életének, iparának, kereskedelmének és kultúrájának sz in te egyetlen központ ja.. Hiába próbáltuk meg a decentralizálást, oz sohasem SLKerült és nem valószinü, no -7 valaha ia sikorülnJ/fog, Bizonyos, hogy ennek ...essze bbfekvő oka i vannak éspedig azok az erők, i.melyek ugy vonzották Budapesthez az ipari ós kereskedelmi életet, mint a mágnes a vasat, Ezeknek az erőknek a ..r.gvr- ráz ta Budapest fekvésében van. A Dunr-...edenoének majdnem geometriai központjában fekszik, Közepeuropa ütőerének, a Dunának partjain és ob-n gj önyöítt a fekvése, mint a világi n .evés /árosé, Bud; pest már régen túlnőtt azokon a béreteken, hogy of.-Y kisebb ország fővarosa legyen. Szinte természetes központja §8 ornzl g határainál sakkal nagyobb terület iparának és kereskedelmeív k. DE innét sugárzott ki a Duna-Medence sajátos kultúrája is, soh .som volt kizárólag a magyarság kultúrája, hanem ;_a;;4basziv te mindezeket az értékeket, amelyek Nyugat és lelet felöl áramlottak hozza , Bzi 0 kullrát oognemesito tte és különös aajátoa jolieget adott nett a magyarság egyéniség*. Igy tevődött össze mindaz, aa.it egyszóval igy novozhütun

1

'*;" Budapest. , • Ha Budapest jövendő lehetőségeiről beszelünk, ezeken az aéottSfoíokon kell meglátnunk a jövő fejlődését, A Duno-medence n.proojzi adottoágl és ezen adottságok folytán húzott országhatárok nea »>gH> korlátozni Budapest jelentőségét ós hivatását- Közep

;

mrópaban is uralkooni fog ez oz irányzat, .-ímely.muy gazdasági -;<ysqg-pk Ifttfákotata* rn törekszik« r 1 TV, 1.4- Irn-rr !