Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. április/1

1945-04-08 [0010]

lá/B 2 A Független kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt vasárnap délután Semmelweis-utoaí széknázában ismerkedő nagygyűlést tartott. A Kisgazda fart székházát hatalmas nemzetiszínű zászlókkal diazitették fel, a palota lépcsőházában "Demokrácia, függetlenség, szabadság" ci.mü felirat üdvözölte a sokezerfőnyi/ t aki zsúfolásig megtöltötte a székház nagytermét. / résztvevőit " A nagygyűlésen résztvett Kovács Béla államtitkár is, megjelentek továbbá a párt fővárosi és vidéki szervezeteinek vedtől igec nagy számban, A nagygyűlés a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd Tildy Zoltán, a párt'elnöke emelkedett szólásra, Beszéde bevezető részébon hangoztatta, ez az első alkalom, amikor a budapesti szervezet tagjaihoz szólhat a felszabadulás óxa» Emlékeztetett arra, hogy a párt 1944 március 8,-án tartotta utolsó összejövetelét és az országos választmányon figyelmeztette a párt tagjait arra a nehéz harcra, amely előttük áll. Maga sem gondolt azonban arra, hogy a párt programmját, követeléseit az idő ennyire tragikusan fogja igazoJni, mint ahogyan történt. Néhány nap múlva bekövetkezett március 19.-e.. a magyar nemzet történelmének egyik legsötétebb napja. A legjobb magyarokat összefogdostak es azokat, akik szembe mertek szállni az elnyomatással, az Astoria pincéibe vitték, vagy másfelé hurcolták el, Hosszú, keserveo bujdosás után állhat ismét a párt budapesti tagjai előtt. Kezdettől végig Budapesten tartózkodott. Budapesten talált hűséges barátoknál menedéket. A bujdosás napjaiban sem maradt tétlen. A parttal szövetségben lévő szociáldemokrata párt vezetőjével, Szakasits Árpád ^al ós a kezdetben Békepárt néven működő kommunista párt vezetőjével, Kállay gyulával és többekkel másokkal ' megalakították a magyar frontot, amely megtette a maga kötelességét* - J?gy reményünk volt'a bujdosás alatt - folytatta beszédét Tildy Zoltán - az, hogy majd csak sikerül meggyőzni az ország akkori vezetőit, hogy vállalni kell a kockázatot. A kocká

3

atot mindenképpen vállalnunk kellett, tudtuk azt, hogy a szenveaések Kikerülne tétlenek és csak két ut áll előttünk,* ónként vállalni és bátran vállalni a szenvedéseket, amelyek után az ország feltámad, va

g.y gyáván meglapulni cselekedetek nélkül, félve az áldozatoktól, ami azonban nem jelenti a szenvedések elmaradását ós félő, hogy lesze utána feltámadás. Érveink sajnos seholsom találtak meghallgatásra. Az ország azért szenvedett annyit, mert nem mertünk kockázatot vállalni, ezért következett be a tragédia. k

, , - Resztvettünk október 15,-ének előkészítésében is. Megtettük mindazt, amit egyáltalában lehetett, október 15,-i azonban mégis bukást hozott, Elbuktunk azért, mert az ország és minden intézménye annyira át volt szőve árulókkal, hogy minden mozdula- ' . tünkről előre tudtak azok, akik bennünket megszálltak* /Polvt. köv,/