Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. április/1

1945-04-02 [0010]

- El kall rá készülni, hogy. demokratikus tör okvóssínknek áépton-nyomon gáncsot fognak vetni. Keménynek kell tehát lennünk, mint a gyémántnak, kiméin tlermek, mint a szúrásra lendülő toleddi pengének, mindazokkal szemben, akik akarva vagy akaratlanul előidézői voltak annak b a szörnyű katasztrófának, amely ránk-audult. Az ellágyuld magbocsátásnak H OSÜZU ideig nen leszf? ,, >•« Kemény maga tartásunktól ugyanis nemzetünk •jövőjű függ* Az uj Magyarországban nem kivánhat magának jogot az, aki ed­P*uig C3ak e nagy tömegek jogfosztásából élt és aki privilegizált helyzeté­^ ben hármas vétót emelt az emberiság legszentebb jogainak érvényesítése el* len. Ezek a legszentebb jogok kiirthatatlanok a legjobbak lelkéből* Jog éa elkötelezettség a munkára, jog a tisztességes megélhetésre és jog az em­beri-méltóság megbecsülésére, az- anyagi éa szellemi javakban valÓ közöskö­dé sre. rhfPuá. > - Az uj Magyarországnak lankadatlan munkája révén szel­1 érnének félreérthetetlen demokratizmusa segítségével ós műveltségének e­melk édesével kell üívivnia a demokratikus népek rokonszenvét, amelyek min­i den valóban politikai szabadságban álló nemzet megérd emel. Ez nem könnyű t. feladat. Anyagi és szellemi romokat kell először eltakarítanunk. Ki kell ^Küszöbölnünk mindent, ami uj életre, kelthetné a nult bűneit és nem külső Hpregitséggel, hanoin saját erőnkből kell rendet teremtenünk portánkon, A ^íiost budapesti és környékbeli képviselőkkel kiegészülő nemzetgyűlés első és legnagyobb feladata, hogy a földbirtokraforeirendeletet törvényerőre e- . Hselje, mert kihatásaiban fontosabb törvényt parlament még nem hozott, - Ennek a munkának a megbecsülését tűzzük ki célunkul* ezt akarjuk elérni az uj nemzetgyűléssel. u. . *a.* ... /.:;*.• imikor az egész nemzet jövőjét ily nagymértékben átalakitó törvényről van szó, lehetetlen, hogy Budapest képviselői ne hal lássák, szavukat• Mi azt a­karjuk, hogy ezok a képviselők, akik Budapest képviseletében kerülnek be a uemzegyűlésbe, minden erejük ruegfeszitósévül ugy dolgozzanak, hogy szemük elEtt mindig az egyetemes országoa érdek lebegjen. Ha igy lesz, akkor hisszük, hogy Budapest nem volt, hanem lesz. - A Független Kisgazda Párt szónokának nagy tapssal ós éljenzósaol fogadott beszéde után a Magyar Komaunista Párt nevében .Kállai Gyula szólalt fel. « jto - Eljutottunk ode - mondotta - hogy Budapest negváíCszt­r hatja képviselőit, az ideiglenes nemzetgyűlés uj képviselőkkel egészül ki Budapest nagyipari munkásságának,kispolgárságának és értelmiségi eleméinek képviselőivel. A magyar ipari munkásság olyen harcosai vonulnak be a ma­gyar nemzetgyűlésbe, akik a legsúlyosabb időkben bizonyították be, hogy „ Szemben állanék mindenféle külső és belső elnyomatással, hogy nemcs ak aaa*i vakkal, hanem tettekkei is vállalják a harcot, vállalják a legsúlyosabb áldozatokat, a martiriumot is, ha kell. Ezek a haroosek,. , már a Vörös hadsereg feiazabaditesa előtt bebizonyították, hogy a deraokráoiának, « magyar nép szabadságharcosának legkeményebb la legbátrabb katonái. /Folyt.köv./

Next

/
Thumbnails
Contents