Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. március

1945-03-03 [0010]

/De Gaulle tábornok a fraioia ujJászületó sről. Folytatás./ St/Gyi Akaratunk erőa, céljaink magasztosak és a szivünk helyén van* Tudjuk, hogy-kemény munka vár ránk, de ebből minden embernek haazna lesz. Ebben a munkában mindenkinek részt kell venni, a vezetőszerep pedig a munkásosztályt illeti meg elsősorban, mert ez az osztály viselkedett igazán hazafiasán a német megszállás ideje alatt. Nem akarjuk az üzemi vezetőségek jogait és tekints lyót magcsorbitani, de helyt kell adnunk az együttműködés eszméjének ós erre az útra léptünk akkor, amikor megalakítottuk az üzemi tanáosokat, melyek az egyes üzemeken belül rendkívül js lentős jogokat élveznek. A gazdasági élet összes szükségleteit a maguk teljes egészében átlátni osak az államhatalom képes éa ezért a gazdasági élet legíbntosabb sarkpilléreit, mint például az energiagazdálkodást hitelbiztosító intézetek működését stb.-t, az államnak kell irányítania. Ezek a szervek jövőbeni intézkedése inak helybenhagyása vagy megváltoztatása a nemzet tanács faladata lesz. A nemzettan áos hatáskörébe íbg tartozni a beváró óriás és a népjólét kérdése is. Pranoiaország politikai erkölo srendja osak akkor fbg gyökeresen megtáltozni, ha közoktatásunkban már véghezvittük mélyreható változtatásainkat. De Gaulle beszédének befejező részében elismeréssel adózott a franoia ellenállás haroosainak ás biztosította őket az egész nemzet háláájárÓl./MTl/ A párisi rádió Magyarország nemzetközi helyzetéről* St/Gyi Paris , mároiua 3* ánHmr Sauvageot főszerkesztő a franoia rádióban a következőkép világította meg Magyarország jelenlegi nemzetközi helyzetét: Mult vasárnap a Donau-Sender siránkozó gyászmagyerja elmélkedéseit a következő szavakkal fejezte be: "kétségbeejtő, hogy a gondviselés vaftatt miért sajtja hazánkatbly könyörteJe nül.* Nem tulajdonítjuk magunknak azt a különleges képességet, hogy a gondviselés rejtett útjait ismernők, ez esetben azonban módunk nyílik arra, hogy ezt a kérdést megvilágítsuk. A magyar nemzet most volt vezetőinek hibáiért lakol, mert eltúrta gyászosemlékü uralmukat. Az 1938-as magatartás miatt kell bűnhődnie, an ikor elfogadta Hitler ajándékaként Csehszlovákia területének jórészét. Ennek az ajándéknak elfogadása méltatlan volt egy önmagát tisztelő nemzethez, bár Jól tudjuk, hogy vitás területekről volt sző. Mégis, az adott körülmények között a magyar vezetőknek nem lett volna szabad résztvenniök a hitleri rablásban. Sajnálatosan ugyanez a lépés ismétlődött meg Kárpátalja elfoglalásával. Jugoszláviánál adott baráti szavát azért szegte meg Magyarország, hogy elnyelhesse Hitler kegyeit. Teleki Pál inkább öngyilkosságot követett al, mintiaogy hazájának erkölosi lesüllyedését véghezvigye éa önmagát is beostelénségba rántsa. \^~^yK^7ZZ—i /Folyt, köv./