Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. február/2

1945-02-27 [0009]

Bl/Bn/Hcr L C ^ g'K 14 órai magyar adásának folytat ésa*jB "Olyan alakot.kell oltani a, amely nem akadályozza mag a nagykat.ií.<inkat, Logy fegys-%esen lepjenek fel és gyorsan otelekedhessenek, hs a

4 helyzet nyy kívánja. A viláV ezeréveset alapja nau lakat a nn-g7k.atalr.ir2: .• fiktaturájs - mondotta Jhurchill. A nagyhatalmak köt .-lessége "megevő, a világot, nem pedig uralkodni rajta. A .ir.n-franoisk'.;i értekezlet össse fog :

r. hozni mini-sokat nemzeteket, BJQelyek "nádat üzentek Kém:.tor. sárnál: és Japánnak. Az jaj világssérveset - folytatta beszédét Churchill - abban.a lényeges pontban gog különbözni a népszövetségtől, hogy nem fog vis3sáriadul attól, hogy ervérv esitce akaratát idejében és a fegyverek erejével azok ellen, akik megzavarjak a világ békéjét, vagy pedig a világ:-éke felborítására irányuló -terveket szőnek, "jknrcln.il bejelentette, .hogy as angol kormányt Elén kiólü yninisstar és Atlee helyettes minissterelnök fogja képviselni a.osn franciskoi -értekezleten. A krimi értekezlet idején - folytatta a miniszterelnök - sokkal szorosabb volt a szövetségesek közötti egy^ég, mint bármikor. ITá^etorssáf jó"l tenné, ha ráeszmélne, hogy. hiába rámol széthúzást r szövetségesek sorsiban és-hogy teljes v-reségét semmi a világon nen odázhatja el. Á német ellenáll

1 :*3 folytatása csak a végtelen szenvedess!: további elnyujtását 1 alen fané. A szövetségesek elhatározták, ke :y Kémetorszá ót tsljessnlef .ngyverzik, a németor .sági nemzstis socialismust és militari.—r.iS szétrombolja-:, a háborús b'inősökre pedig rövid uton kiszabjál: rs okit megillető büntetést. A szövetségeseknek nem szándéka elguájj titani a nénet népet, valamint as sem, hogy a nemetek a megélhetéshea szükséges eszközök nélkül marín'jónak. Kinket nem fiit • bosss-avágy, de meg akarjuk tenni a ¥i3afe jövendő békéjéhez ér; biztonságához ssk'kséges intézkedéseket, ügy napon majd Kémet- " U ország.Is helyet találhat a nemzetek' közösségében, de csakis tikíror, miután a n-maetissocialis^rasnsk és militarismusnak még . a^; .utolsó foszlánya is tolj a ser! és végleg kipnsstuit • Lengyelországról a következőket mondotta -harchill::^ A lengyel kérdés két főcsoportra osslott: a len": határral kapcsolatos problémái*a és Lengyelország szabadságának kéráésére. A brit kormány szeriében Lengyelország fii: vetlensá; > . nek, integritásának és szuverenitásának kérdése minkig fonsos.hö Volt, mint a tul ej donklp a ni -határvonal. Churchill kifejtette, J& hogy véleménye szerint helyes és méltányos volt az oroszoknak az a ^kívánsága, hogy a lengyel-orosz határ a Curson-vonal mentén hazudjon majd Így folytatta: ,- Ln nem azért foglaltm állást a mellett, hogy a Curson-vonal legyen Lan^

r tlorsság nyugati határa, mert meghajlok erőgzek előtt, hanem azért, mert ez'a lehető legmcltányooabb határvonal a két ország között ^s elképzelhetetlenné^ tartom, ho y ne t-kintsek ezt a legjobb értesüléseken alcpnló "j| és legmóltányosako j svasl atnak. /Folyt, köv./