Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. február/2

1945-02-27 [0009]

i St/Q|yi M 0 2 L' Y A ll.oo órai aagyar adatának folytatás: ^j^T^SZ^O] aWMMJffllt A aaovjet sajtó ós rádió *..lexej Tolsztoj halála alkalmából hossza dikkekben és «lőadásokbib emlékezik meg a nagy szovjet Írd életerői ás mnkásságáról, 4 moszkvai rádió a kö/*tJezőfcépen «»Tiiókssik aeg a nagy Íróról: h toll igazi mestere voltait az egósz szovjet nép aieret»tt. Oorfcij aellett a legtehetségesebb orosz iró, HZ orosz irodalom legszebb iiagyoteányainak ápoló.oki müveiben ösoaekaposolta az oroszok történelmi múltját a siov;et ielenneJL U4gi arisztokrataosaládból származott, a Tolsztojt*grófot csuládjábcU. l8£íM>en született. Irodalmi érdeklődése hamar kibontakozott $ rövidesen elismert iró lett. Müveiben a denokrasikus haladás mellett tcrt lándzsát, j, fcrraialoa «lőtti Oroszország óletét tárta eldnk. "lb*szelénéiben ss kis reaSnyeiben a régi életformákról elallkedett, de szavaiból e<cr olyan élet iránti sóvárgir sugárzott ki, mely bol*» dogságot ár. szabadságot ad az embereknek. x /Xexej Tolsztoj kezdetben nea értette oeg a forradalmat 4u a forrvialom ideié alatt,annak #leő öveiben külfüiifcri utazgatott. 1921-ben áletdoen jelentős fordulat történt. Visszatért Oroszországba, ebbe a *3esevilágba, ©int ahogy egy regényében írja. vészt ak*rt venni az uj szovjet, "Ültben, a egértat to a forradalom törekvéseit a a nagy irók eszközeivel autato'tt utat akrorí kérdések megoldásira, "gyík nagy munkába, nelynek cine

: \ - , .;almek utján, a tözalault eseaenyeivel foglalkozik, ''bőén a xxrxxxx trilógiájában ru orosz birodalom vilii gh-í l>oru el ft ti ele tát ás nx a szovjet hataloa első éveinek küzcelsieit irja Mg. 'J." ?ét*r eletének történetót tolgcz^a fel ery aáeik aüvében.á szereplő személyéiben élvonal előttünk a nép ifibereiből kifejíóMő uj értelmiség arculata, 'ősin kapitány,! küzdelmek utjának főszereplője, nea é*rt*ttir meg * forradalow történelmi alapgondolatát és ssejaoefordult vele. Csak hosszas kMUolea után látía bo. ho

t

uzon az uton, acielyea halad, az orot-s nép ellenségévé vilik ás aináinkább rabija lesa a nénet iaperializaunnak. Végül megérti a forradalom uj uajy alkotásait ós csak azt tekinti igazán orosznak, aki a szovjet hataloaaal tart, oert vsak ez az aj gondolat feápee xxmi dicsőséget szerezni Crosaor^Lílgnak. 4 küzdelaek utja trilógiríjáért Alexej V'oisztoj Üfé3-ban negispta a Sztalinodijat. "zen aijat «x I. Páter oiati dfelógiájáért isaetelten aegkapta. lexe^ .oisztoj oikkeib»n nzenv ed elvesen állította, hogy a szovjet nép át u szovjet gondolat ie;^*hetetl»a. 1 háborús elbegzclósek egész sorozata jelent a«r tallából, melyekben a»\^gy<!zően mutatja be néne erkölcsi nagytágát, aoiy megmentette az európai oivilizuci t a fasiszta barbáriznustói. /Polyt.köv./