Külföldi-Belföldi Hírek, 1944. november/1

1944-11-02 [0008]

12 üiiótt késik de Gaulle kormányának Portugália részéről való* eli smeréte? Ü? Bk/Vá 4 S t o c k h o 1 a,november 2./Német Távirati Iroda/ N Annak oka, hogy Portugália meg nem ismerte el de Gaulle kormányát, azokban az összecsapásokoan var. - jelenti a Svenska &orgonbladet Lisszabonbél - amelyek a spanyol-f ranoia határon előfordultak, Mindaddig, amig de Gaulle nem szolgáltatja mgbizható' bizonyítékát annak -"írja a lap - hoay már meg 'tud-}?" fékezni a franciaországi szovjet-spanyolok Üzelmeit, oalazar és kormánya bizalmatlanul állnak vele szemben* /MTI/ xo A finn "háborús bűnösöket Finnországban itélik el. W Bk/?á 4 o t o c k h o 1 m, november 2 ./Német íávirati Iroda/ K A Svenska iltargonbiadet helsinkii jelentése szerint a finn "háborús bUnösöket" nem viszik Szovj etoroszországaa, hanem Einnorsaágban Ítélkezik' fölöttük egy szoviet-an^ol-finn" bíróság. ' /IÍTI/ 14 • A német.ás magyar nép éidekko'zőssége eresebb mint valaki. BL Bk/Vá 4 Berlin, november 2. /Magyar Távirati Iroda/ H A Münchner Neueste Nachrichten október 31,-i száma Magyarország és a Birodalom

1

'' oi amel a v; .ércikk helyén budapesti eudósitójoi navjobb cikkét közli, amely történelmi vázlatát adja a szoros n*me t-magyar kapcsolatok előfeltételeinek, A cikk ugyanis bevezetőjében megállapítja, hogy ha a néitet-.nasyar kapcsolatokat csakis a í egy vefro arátság* egy ezer ü nevezőjére akarnók hozni, ép oly torzkép keletkeznék, mint ahogyan két nép viszonya egg ált alán soha* sem vázolható helyesen, he az ember csueán néhány jelszóval próbálj a jellítezni, Ezután a cikk nagy vonásofcJwh tárgyilagosai isaerteti f. magyar-német történelmi kapcsolatok oJakul^seít, egészen az első világháború utánig. oaj4 ekepen végzi: "A nemet és magyar nép közötti éttle&kózösség fenn- . maradt, sőt Bosá&ia átpártol áss után, moly a bolsevista xo ham előtt megnyitotta Közép-Európa délkeleti kapuit, eresebb mint valaha. Szeretnek-e bennünket a magyarok

1

? Egyik nép sera "szereegy másikat, ha nem akarja önmagát megtagadnit hanem csak saját nápieégét szereti. Két nép legerősebb kapcsolatai nem alapszanak e^áedöl a feggverbaratságon sem, amely pedig kétségtelenül erős érzelmi mozzanatokat is kivált, hanem a célkitűzések földrajzilag és politikailag is megszabott párhuzamosságán. Ez az érdekközösség azonban ma, amikor a német és magyar nég saját határait védelmezi, annyira, világosan kézenfekvő, hog? a két nép elválaszthatatlan és közös sorsáról lehet bfi R <?. 41 n ' . _ .