Külföldi-Belföldi Hírek, 1944. szeptember/2
1944-09-26 [0005]
'iOi. Dittmar altábornagy az arcvonal újjáépítéséről. ' ^ W Bl/Gyi6 Berlin, szeptember ttJMmi Távirati Iroda/ N Dittmar altábornagy keddi rádió előad ás át a nyugati arcvonal ujjáépitésének szentelte, itegállapitot ta, hogy az angol-amerikai hadvezetésnek, bár az augusztusi harci helyzet számukra kilátá/ sokkal kecsegtetett, nem sikerült a német arcvonal f elhasgatása.A német kötelékek ütőereje es a német hadvezetés erélye érintetleneknek bizonyultak az utóbbi hetek negativ eseményeitől. A nyugati hadsereg valóságos belső erejéről bizonyságot tettek a harci események. Xz bizonyos, hogy az ellenfelek táborában a győzelmes döntés küszöbön állását jósoló hangok még néhány héttel ezelőtt nem voltak reális háttér nélkül, Ma be kell ismerniö£, hogy a dolgoá alaposan megváltoztak. A léginGOII szállított csapatokkal ,együttműködve a többi támadó kötelékkel a. német arcvonalat mélyen fel akarták, szabdalni. Egyidejűleg pedig át akartak jutni a nagv vízi akadályokon, hogy bejussanak a holland erőd: belsejébe. Az- =Hen|él most a Nymwegen felé irányított erősítésekkel bevallja, hrgj túlságosan sokat várt ettől az akciótól. A harcok, ugyan itt meg nem zárultak le, de az bizonyos, hogy az ellenfél csalódott várakozásaiban és a német arcvonalat nem sikerült feldarabolnia. Messze délen a délnyugatról és Bélkelet-Franciaországból szerencsésen visszavitetett erők a Mosel felső folyásánál egészen a sváici Juráig olyan uj arcvonalat építettek ki, amely az elhárítás- • ra alfcalmas terep segítségével már sokszorosan beigazolta szilárdságát. Az utóbbi Időben a németeknek az Aachen és az Eifel^és Ibsei közötti arcvonalszakasz okozott gondokat, Sz a vonal nagyjából a nyueati erőditéssorozattal esik össze, amelyek 1940 óta most először kerültek bele a harciesemények gyújtópontjába. Az amerikai kötelékek különösen gyors előretörésére való tekintettel itt gyönge erekkel^ széles arcvonalon kellett küzdeni, ami csak a feltartóztató elhárítást tette lehetővé. Minden azon múlt, sikerül-e legalább az eréoitett övezetben és a mögött kielégi tő erőket összehozni. Ea ez nagyban és egészében annyiban sikerült, hogy az ószakamerikaiak^előretóráse legalább átmenetileg megállott, ez csak ugy volt lehetséges, hogy a né-^ met hadvezetés eleinte mosszom-nő rögtönzésekhez folyamodott. A. motzi hadiiskola eredményes sikrászállása állomáshelyéért különösen jellegzetes példája ennél a rögtönzésnek, I fedező csapatok vád elme alatt sikerült az uj kötelékek állásbajuttatása. Ezek elhárításban és ellentámadásban a legjobb teljositinényt ' nyújtották. A lotharingiai harcok a nyugati erődök előterében éppen annyira jellemezhetők német támadó lökésekkel, mint az ellenfél támadó műveleteivel. Mindez feljogosítja a németeket arra, hogy a döntésre irányuló elhárítás szellemében egy uj nyugati arcvonal felépítéséről beuzálj'enek. Ennek vonala sok szakaszon meg nem felel meg a szándékolt végleges ellenállás vonalának' , a lényegeset azonban már elérték, a nyugati eseményeket többé . nem egyoldalúan a tánadó ellenség irány ltja. Hogy ennek időszaka véglegesen elmúlt, azt annál határozottabban lógják* tapasztalni, minél jobban megerősödnek a mély német állásrendszerek. Alnémetek oontosan tudják, hogy az elleni élne k nyugaton milyen anyagi lehetőségek állnak rendelkezésére, De azt is tudja 1-, hogy a harckocsi nem csupán a támadásnak eszményi fegyvere, hanem az el-