Külföldi-Belföldi Hírek, 1944. szeptember/1

1944-09-06 [0004]

82. Á Szovjetnek a bolgár ké-^déa felvetésével messzeűbrenő tervei vannak. \i Bk/Ai 4 Berlin, szeptember 6. N Siegfrieu Horn, a Német Távirati Iroda külügyi leve"esője Moszkvának Julgáriához intézett halUzenetéről töbúek klzt ezeket irJa; Angol részről már megállanitották, hogy nj bolgár kormányt keli sürgősen alakítani és abban a kommunisták is legvenek'képv*selve. E kormány feladatát abban jelalak meg, hogy feltétel nélkül fogadja el a moszkvai követeléseket, vagyis a Fe^etországgal való . a. oso átok megalakítását.-a megszállt 'termetek visszaadását és a német csanatok lefegyverzését. Londonban nem hagynak kétséget az iránt, hogy a szovjet hadsereg készen áll a Bul-.áriába való bevonulásra. Abból a módbél, anogyan a Szovjet-Unió a bolgár kérdést kezeli, mértékadó berlini korok'megítélése szerint világosan kiderül, hogy Moszkva kezdettél fogva elhatározta Bulgária bevonását politikai és Katonai terveioe és lépésével meg akar hiúsítani minden kísérletet, auely ezeket a terveket kereszteznél A bolgár példa bizon "' ti a, hogy a öBoviet-ühió a 3a-.kánt olyan övezetnek tekinti, aael>ben csak 8 rendelkezhet és hogy Anglia és"Amerika - még ha kelletlenül, néz-5 is esetleg . a dolgoknak ézt a fejlődését - ellene ser-iit sem akar tenni vagy nem tud tenn*. Azok a fejlemények, melyekhez a bolgár .kérdés vezetett, lörökország számára sem lehetnek érdektelenek. Az Ige

1

?-tengerhez való yzoviet kijutási kísérlet világosan kirajzolódik, Moszkva nem ok nélkül használ az utóbbi, időben erőse eb hangot Törökországgal szemöm. Csak nemrég irta a Fravda, hogy a török kormány szava' es tette-' között nagy ellenmondás tapasztalható; elméletileg megszakította a Fémetprszaggalvalö ka csőlátókat, ;> akorlatban , ,' mégis minden a régiben maradt. Hasonló szerareháiívásokkal zavarta meg a Szövet a roaán, aulgár és a finn sorsot is, /rTl/ — «— 83, Koszkva sem titkolja többé politikájának hód"' tő céljait, 71 bk/Ai 4 Berlin, saentember ő.A

T

émet Távirati I-oda/ K A Bulgáriához intézett moszkvai hadüzenetről irva, a Berliner Nachtausgabe rámutat arra, hogy most már minden nép meggyőződést szerezhet arról t ho^y Öngyilkosságot követ el, na a boisevi sinussal való regérté3 politikaiét választja. Alap röviden vázolja a bolgár politika történeti fejlődését a baboru kezdetétől fogva a Kairóba indított küldöttség elutazásáig, hogy ott az angol-ameri -alakkal fegyverszüneti fel tételekral alkudozzanak, A Br- íné.- Nachtausgabe azután rámutat a szovjet-bolgár viszony legutóbbi fejlődésére ás a következő megállapításra jut: Sztálin eddig még mindig leplezni igyekezett hódító politikájának kíméletlenségét.' "kost már ezt a leplezést ne CD tartja szükségesnek sem lurópa, sem angol és amerikai szövetségesei előtt, Bulgária -ost már osak fegyverszünetért és fél tétel nélküli megadásért, könyöröghet. Ilyen nyilvánvalóan és ilyen gyorsan mint v

ulgáría esetében,' a bc 1 savi emus rné: eddig ne-- semmisítette meg eay nép szabadságát sem. /MTI/ 77-